Tűzoltó Múzeum évkönyve 4. 2003 (Budapest, 2003)

II. rész Tanulmányok - Minárovics János: Gondolatok az aquincumi tűzoltóság orgonájáról

5. ábra. Nyomó szélkazános egyhengeres fecskendő metszetrajza. Jakob Leopold: „Theatrum machinarum Hydraulicarum" című 1724-ben Leipzigben megjelent könyvéből. Heron-labdája egyébként nem más, mint egy folyadékot tartalmazó zárt edény, amelyben a külső levegőnél nagyobb nyomású gáz (levegő) van s a csap megnyitására a gáz a folyadékot kifecskendezi. A Heron-labda nélkülözhetetlen alkatrésze szélkazán néven a dugattyús fecskendőnek, mert a vízsugarat a dugattyú lökéseitől mentesíti és egyenessé teszi. A tűzoltófecskendőnél a szélkazán szerepe tehát az, hogy a víz egyenletes sugárban és ne szakaszosan távozzon a nyomónyíláson át. Ezt a zárt rendszerű szélkazánban lévő levegőpárna biztosítja. A tűzoltó-fecskendőnél egyébként nem egy, hanem két szélkazánt alkalmaznak. Ha a nyomás egyenletessé tételére szolgál; nyomó oldali, ha a szívás egyenletessé tételére: akkor szívó oldali szélkazánnak nevezik. A nyomó szélkazán nyomó szelepek, a szívó oldali a szívó szelepek fölött van elhelyezve. Alakjuk gömb, körte vagy henger, anyaguk pedig vörösréz vagy öntöttvas. A nyomó szélkazán 10-11-szer nagyobb, mint a henger űrtartalma, a szívó szélkazán egyenlő űrtartalmú a hengerrel.

20 A víziorgonánál pontosan fordított a helyzet, mivel ott a víz biztosítja azt, hogy a levegő folyamatosan és ne lökésszerűen szakaszosan jusson el a szélládába és onnan a sípokhoz. A víz nem szólaltatta meg a sípokat, hanem csak a légnyomást szabályozta, de nem zárt, hanem nyitott rendszerben, a felesleges levegő ugyanis buborékok formájában eltávozott. Maga az orgona légszivattyúja azonban ugyanolyan dugattyús szivattyú, mint a tűzoltófecskendőé. Ezért érdekel bennünket, tűzoltókat a víziorgona fújtatószerkezete közelebbről. Mit ír erre vonatkozóan Heron? (6. ábra)