Tűzoltó Múzeum évkönyve 4. 2003 (Budapest, 2003)

II. rész Tanulmányok - Csicsmann Gyula-Galántai Judit: Világtalálmány parancsra

A Trattner-féle leírás szerint a sisak alsó részét úgy tervezték, hogy ott elegendő helye legyen a sűrített levegőnek a kiterjedéshez. A készület tervezőjének szándéka volt, hogy a bőrből varrt sisak a fizika törvényei alapján „megoldja" a hermetikus zárást is: a sisakban lévő túlnyomás miatt a kinti, mérgező levegő nem juthatott a „készületeshez". „Ezen zatskó a' kilehellet levegőt is felfogja, meily a' beléje eresztett fris levegővel benne vegyül, és résznyire ismét vele együtt bészivatik, egy része pedig azon apró üvegeken, mellyeket á sisak' feltevésére nézve lehetetlen elkerülni, kiömledezik, 's épen ez által azt miveli, hogy a' kívül lévő fojtó-gőz, melly az ember életét veszéllyel fenyegeti, tökélletesen kizáratik." 6. kép. Acélpalack Most, hogy tudjuk, milyen részekből állt az első légzőkészülék, térjünk át a próbára. Trattner Károly megemlíti, hogy három palackot töltöttek meg 20 „gőzkori levegővel", mely müvelet kilenc-kilenc percet vett igénybe mindegyik darabnál (6. kép). A próbához a korabeli bizottság valósághű feltételeket teremtett, „...egy fellegvári miv' boltozott minamenetének 5 öl hosszaságu, 's erős fa-ajtóval elzárt részében, melly rész 1100 koczka láb ternyi, 5 font puskapor meggyújtatott. Azután a' biztosság az ajtóhoz ment, és á mint annak felső szárnyát egy pillantatra kinyittatta, meggyőződött felőle, hogy á tér teli van halálos fojtó levegővel, hogy á gőz sűrűsége miatt egy lépésnyire is alig láthatni előre, és hogy az égő gyertya, meily egy póznán benyujtatott, csak igen gyengén világított, földszínt pedig elalvásra