Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - MINÁROVICS JÁNOS: A VÍZEMELŐ GÉPEKTŐL A TŰZOL-TÓFECSKENDŐKIG. Adatok a tűzoltófecskendő kialakításának technikatörténeti vonatkozásaihoz

7. sz. kép A legkorábbi magyarországi adat rézfecskendőről, 1490-ből (A felsorolásban alulról a második sorban szerepel a rézfecskendő.) Bild 7 Die früheste Angabe (aus d. J. 1490) in Ungarn über kupferne Spritzen (Lin der Aufführung, von unten in der 2. Rähe ist die kupferne Spritze zu finden.) amik támpontul szolgálhatnak a vételár nagyságának megítéléséhez. Ferdinánd szlavonországi (V.) dekrétuma 26. cikkében szerepel többek között, hogy pl. egy féléves ártány 50 dénárt ér. Ugyanebben az évben 1 lúd 3,1 font disznóhús 2,1 csirke 1 dénárba került.

10

, vagyis a 75 dénáros vételár elég tekintélyes összeget jelent. Az instrumentum megnevezéssel más esetekben is éltek a tűzoltófecskendők, illetve a vízipuskák meghatározásánál. Például Gyulavár 1528. július 17. leltárában: „1 cupreum instrumentum ad extingwendum ingen Wlgo foczkando" vagyis szó szerinti fordításban: 1 réz instrumentum tűzoltásra, közönségesen fecskendő — szerepel. Végles vár 1555. évi leltárában a vízipuskát így írták körül: „Instrumentum aenum, quo incendii tempore aqua efflari seu spargi sólet 1", azaz egy ércszerszám,