Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - MINÁROVICS JÁNOS: A VÍZEMELŐ GÉPEKTŐL A TŰZOL-TÓFECSKENDŐKIG. Adatok a tűzoltófecskendő kialakításának technikatörténeti vonatkozásaihoz

24. sz. kép Hajóba szerelt (úszó) vízemelő szerkezet rajza 1618-ból

63 Bild 24 Zeichnung einer wasserhochschiebenden, schwimden Konstruktion (aus d. J. 1618), die man in Schiff montierte leti eredményeit gyakorlati célokra alkalmazta — vízemelő gépének a leírása. Vitruvius a szivattyú leírásához rajzot nem mellékelt és csak könyveinek későbbi kiadásainál (az első kiadás 1486-ban történt

63

) készítettek ellentmondásos rajzokat, így pl. az 1567. évi velencei kiadásban. Itt a X. kötet 12. „De Ctesibica machina, qua altissimi extollit aquam" című fejezetében leírta, hogy a vízemelő szerkezet rézedényből, két hengerből és az ezekben működő dugattyúkból, két-két szívó és nyomó szelepből, a dugattyús hengereket összekapcsoló csőből, emelőkarból és az emelő erőt továbbító rudakból tevődött össze. A könyv egyik példánya a budapesti Tűzoltó Múzeum állandó kiállításában a vízemelő szerkezet ábrájánál van nyitva. A rajz szerint a szivattyú meghajtása alulcsapott vízikerékkel történt. Ez a rajz azonban csak vázlatnak tekinthető és abból a szivattyú működésére csak következtetni lehet. Egyébként a világ első nyomtatott könyve, Gutenberg bibliája, 1450-ben jelent meg a németországi Mainzban, s