Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - MINÁROVICS JÁNOS: A VÍZEMELŐ GÉPEKTŐL A TŰZOL-TÓFECSKENDŐKIG. Adatok a tűzoltófecskendő kialakításának technikatörténeti vonatkozásaihoz

17. sz. kép A budai királyi palota vízvezetékének gépberendezése 1791-ben Bild 17 Maschineneinrichtung (im J. 1791.) der Wasserleitung des Budaer königlichen Palastes A Szabadság-hegyi (Sváb-hegyi) városkúti vezetéket közel kétévi munkával 1718-ra Kerschensteiner Konrád budai jezsuita építész vezetésével helyezték üzembe. A Duna-vizet emelő vízmű megújítására 1777. augusztus 20-án kötött Buda város tanácsa szerződést Kempelen Farkassal (1734—1804, Pozsonyban született feltaláló és polihisztor), akinek tervei alapján kezdték azt újjáépíteni.

45 Gépházának tervét 1827-DŐI ismerjük. A terv szerint lóhajtásúra tervezték a négydugattyús szivattyúművet.

4 8.4. A pozsonyi vízmű A pozsonyi vízmű megcpitésére kereken 600 forintot fordított 1434ben Zsigmond király,

47 aki az 1420-as évek végén arra az elhatározásra jutott, hogy Buda helyett Pozsonyt teszi meg állandó tartózkodási helyévé, s ha nem is Magyarország fővárosává, de birodalma központjává. (1430-ban ide hívta össze a birodalmi gyűlést, 1435-ben pedig itt tartotta meg a magyar országgyűlést.) Előbbi elhatározásával függött össze az a tény, hogy 1430— 34 között jelentős összeget fordított a pozsonyi vár építésére. Tudunk arról