Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - MINÁROVICS JÁNOS: A VÍZEMELŐ GÉPEKTŐL A TŰZOL-TÓFECSKENDŐKIG. Adatok a tűzoltófecskendő kialakításának technikatörténeti vonatkozásaihoz

állhatott fecskendője elkészítésekor? Milyen szerkezetek adhattak neki öt­letet, vagy talán írásos anyagokból merített? Netán magától jött rá a megol­dásra? A továbbiakban ezekre a kérdésekre keressük a választ, és kísérletet teszünk a szóba jöhető technikatörténeti előzmények ismertetésére. 6. A vízipuska hazai előkészítésének lehetőségei nürnbergi példa alapján A XV. századi Magyarországnak Nürnberggel viszonylag fejlett ke­reskedelmi kapcsolatai voltak. A 23 000 lakosú Nürnbergből posztót szállí­tottak hozzánk, innen pedig nemcsak hazai tenyésztésű szarvasmarhát, ha­nem moldvai tenyésztésűeket is szállítottak oda. 21 A magyar főnemesség a fegyvereit Nürnbergben vásárolta. A budai német elit egyik jellegzetes alak­ja Kamerer Ulrik nürnbergi származású volt. Öt Magyarországon a színes­fémek érdekelték. Az 1390-es években több ízben volt királyi kamarai ispán. Valójában megmaradt nürnberginek, bár ottani polgárjogát feladta. Kame­rer 1424 után halt meg. Egyetlen leánya egy ugyancsak Budán ténykedő nürnbergihez ment feleségül, férje Vorchtel Ulrik szintén délnémet cég kép­viselője volt. Zsigmond király politikája kedvezett annak, hogy a XV. század elején Magyarországon megerősödött a délnémet, főleg a nürnbergi keres­kedők befolyása. Ismeretes, hogy abban az időben fejlett arany- és ezüstbá­nyászat folyt Magyarországon, sőt Besztercebányán még ezeknél is fonto­sabbat, rezet bányásztak. Ez utóbbit azonban nem dolgozták nálunk fel, hanem nyers állapotban kivitték az országból. Mátyás és Ulászló királyok idején Besztercebányán nem volt sem tisztító, sem ércválasztó huta. Hans Derschwam, a Fuggerek bizalmas képviselője 1563-ban azt írja, hogy: „A Thurzó és Fugger urak tulajdonában állt a lengyelországi Krakkó mellett a Mögel vagy Manzel (Mogila Krakkó mellett) nevezetű huta, a türingiai Er­furt mellett egy ércválasztó huta, továbbá a mochkircheni, majd pedig az itá­liai Adigében, Friaulhoz közel, a Fuggerau nevezetű huta. Ez utóbbi egy várhoz hasonló építmény; a Fugger urak itt választották és tisztították ki a magyar feketerezet, melyet Itáliában és Velencében bocsátottak forgalom­ba." 22 A Besztercebányán, Gölnicbányán és Szomolnokon bányászott feke­terezet a XIV. században Velencében, a XV. században pedig Nürnbergben dolgozták fel kohászati végtermékké, vörös-, illetve sárgarézzé. A kiszállí­tásnak az a magyarázata, hogy amint a középkori feljegyzések tanúsítják, a sárgaréz előállításánál 8 font rézhez 68 font cinkkarbont (galmeitet) hasz­náltak fel. A Maas folyó vidékén gazdag galmeittelepek voltak, és a fémként könnyen szállítható rezet vitték oda, ahol a csaknem tízszeres mennyiség­ben szükségeltetett cinkérc helyben volt, és nem fordítva. 23 Joggal gondol­hatunk arra, hogy a Nürnbergben gyártott réz vízipuskák anyagának egy része Magyarországról származott. Mindezek alapján feltételezhetjük azt is, hogy ott járt, vagy onnan jött kereskedők révén viszonylag korán kerül­hetett hozzánk vízipuska, illetve gyártásának az ismerete. Idekerült pél-

Next

/
Thumbnails
Contents