Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - MINÁROVICS JÁNOS: A VÍZEMELŐ GÉPEKTŐL A TŰZOL-TÓFECSKENDŐKIG. Adatok a tűzoltófecskendő kialakításának technikatörténeti vonatkozásaihoz

állhatott fecskendője elkészítésekor? Milyen szerkezetek adhattak neki ötletet, vagy talán írásos anyagokból merített? Netán magától jött rá a megoldásra? A továbbiakban ezekre a kérdésekre keressük a választ, és kísérletet teszünk a szóba jöhető technikatörténeti előzmények ismertetésére. 6. A vízipuska hazai előkészítésének lehetőségei nürnbergi példa alapján A XV. századi Magyarországnak Nürnberggel viszonylag fejlett kereskedelmi kapcsolatai voltak. A 23 000 lakosú Nürnbergből posztót szállítottak hozzánk, innen pedig nemcsak hazai tenyésztésű szarvasmarhát, hanem moldvai tenyésztésűeket is szállítottak oda.

21 A magyar főnemesség a fegyvereit Nürnbergben vásárolta. A budai német elit egyik jellegzetes alakja Kamerer Ulrik nürnbergi származású volt. Öt Magyarországon a színesfémek érdekelték. Az 1390-es években több ízben volt királyi kamarai ispán. Valójában megmaradt nürnberginek, bár ottani polgárjogát feladta. Kamerer 1424 után halt meg. Egyetlen leánya egy ugyancsak Budán ténykedő nürnbergihez ment feleségül, férje Vorchtel Ulrik szintén délnémet cég képviselője volt. Zsigmond király politikája kedvezett annak, hogy a XV. század elején Magyarországon megerősödött a délnémet, főleg a nürnbergi kereskedők befolyása. Ismeretes, hogy abban az időben fejlett arany- és ezüstbányászat folyt Magyarországon, sőt Besztercebányán még ezeknél is fontosabbat, rezet bányásztak. Ez utóbbit azonban nem dolgozták nálunk fel, hanem nyers állapotban kivitték az országból. Mátyás és Ulászló királyok idején Besztercebányán nem volt sem tisztító, sem ércválasztó huta. Hans Derschwam, a Fuggerek bizalmas képviselője 1563-ban azt írja, hogy: „A Thurzó és Fugger urak tulajdonában állt a lengyelországi Krakkó mellett a Mögel vagy Manzel (Mogila Krakkó mellett) nevezetű huta, a türingiai Erfurt mellett egy ércválasztó huta, továbbá a mochkircheni, majd pedig az itáliai Adigében, Friaulhoz közel, a Fuggerau nevezetű huta. Ez utóbbi egy várhoz hasonló építmény; a Fugger urak itt választották és tisztították ki a magyar feketerezet, melyet Itáliában és Velencében bocsátottak forgalomba."

22 A Besztercebányán, Gölnicbányán és Szomolnokon bányászott feketerezet a XIV. században Velencében, a XV. században pedig Nürnbergben dolgozták fel kohászati végtermékké, vörös-, illetve sárgarézzé. A kiszállításnak az a magyarázata, hogy amint a középkori feljegyzések tanúsítják, a sárgaréz előállításánál 8 font rézhez 68 font cinkkarbont (galmeitet) használtak fel. A Maas folyó vidékén gazdag galmeittelepek voltak, és a fémként könnyen szállítható rezet vitték oda, ahol a csaknem tízszeres mennyiségben szükségeltetett cinkérc helyben volt, és nem fordítva.

23 Joggal gondolhatunk arra, hogy a Nürnbergben gyártott réz vízipuskák anyagának egy része Magyarországról származott. Mindezek alapján feltételezhetjük azt is, hogy ott járt, vagy onnan jött kereskedők révén viszonylag korán kerülhetett hozzánk vízipuska, illetve gyártásának az ismerete. Idekerült pél-