Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918

sének az okát tudták megállapítani, és azokat az egyéb ok kategóriába sorolták. A tűzvizsgálók vélelme szerint 22 tűzeset egyéb ok miatt, 20 tűzeset a világítóeszközökkel való gondatlanság miatt, 2 tűz pedig gyújtogatás miatt keletkezett. A tűzesetek miatt keletkezett kár 113 károsult között oszlott szét. A tűzesetek számában 1912-ben enyhe csökkenés következett be, mert csak 101 tűz keletkezett, ami az előző évinél 11-gyei volt kevesebb. Jelentősen csökken, 25-ről 5-re azoknak a tűzeseteknek a száma, amelyeknek a keletkezési okát nem tudták megállapítani. Minden kétséget kizáróan megállapították, hogy 43 tűzeset egyéb ok miatt, 21 tűzeset gondatlanság miatt, 1 tűzeset pedig a világítóeszközökkel való gondatlan bánás miatt keletkezett. Azt azonban csak vélelmezték, hogy 12 tüzet egyéb ok, 18 tüzet hanyagság, 1 tüzet pedig gyújtogatás idézett elő. A károsultak száma 102 volt. A következő évben, 1913-ban megint 10-zel nőtt a tűzesetek száma és elérte a 11-et, 112 személynek okozva kárt. A tűzkár értéke is magas lett, mert elérte a 109,9 ezer koronát, amiből 21,9 ezer koronát térített meg a biztosító. A 111 tűzeset közül 17-nek a keletkezési oka maradt ismeretlen, az egyéb ok miatt bizonyítottan 36 tűzeset, vélelmezetten pedig 58 tűzeset keletkezett. A tűzesetek közül egynek a kárértéke a 20 ezer koronát is meghaladta. A tűzesetek száma 1914-ben 87-re csökkent, ami 24-gyel kevesebb az előző évinél. A tűz által okozott kár is a felére, 48,9 ezer koronára csökkent, amiből a biztosító 30,7 ezer koronát megtérített. Ez a kár 90 károsult között osztódott szét. A 87 tűzeset közül 29-nek bizonyítottan, 47-nek pedig vélelmezetten az egyéb kategóriát határozták meg keletkezési okaként, míg 11 esetben a keletkezés oka ismeretlen maradt. Az 1914. év folyamán Pécs területén 1 fő tűzhalált halt. A tűzesetek száma 1915-ben 13-mal csökkent, mert összesen 74 tűzeset keletkezett. Ezek egyéb okokból bizonyítottan 36 esetben, vélelmezetten 31 esetben keletkeztek, míg 7 esetben a tűz oka ismeretlen maradt. A tűzesetek miatt keletkezett kár 60,6 ezer korona lett, ami több mint 10 ezerrel meghaladta az előző évet, és abból a biztosító 37,9 ezer koronát térített vissza. A 74 tűzeset közül kettő is volt, amelyiknél a tűzkár egyenként 20 ezer koronát is meghaladta. A következő évben, 1916-ban a tűzesetek száma 74-ről 96-ra emelkedett, 38 ezer korona tűzkárt okozva, amiből a biztosító 19 ezer koronát térített meg. A tűzesetek száma 1917-ben 64-re csökkent, és 36 ezer korona kárt okozott, amiből a biztosító 26 ezer koronát visszatérített. A 64 tűzeset közül bizonyítottan 7 tűzesetet a gyújtogatás okozott. A vizsgált időszak utolsó évében, 1918-ban 70 tűzeset keletkezett, és 21 ezer korona kárt okozott, amiből a biztosító 11 ezer korona összeget térített vissza.