Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918

Tehát Pécs területén a dualizmus ideje alatt a tűzesetek száma 1911-ben 112 esettel, a kárértékük pedig 1891-ben 14 214 forinttal, 1898-ban 77,6 ezer koronával tetőzött. A tűzkeletkezési okok közül a gyújtogatás 1890-től 1913-ig két év (1898 és 1900) kivételével minden évben megtalálható. Pécs területén 1890-től 1905-ig és 1910-től 1913-ig évente egy- kettő, esetleg 3 tűz keletkezett gyújtogatásból. Azonban 1905-ben a gyújtogatás 9 tűzeset okozója volt, bár ezt 8 esetben csak vélelmezték. A gyújtogatásból keletkezett tűzesetek száma 1906-ban 7,1907-ben 10, 1908-ban 9 és 1909-ben pedig 12 volt. A felsorolt évek mindegyikében csak két-két esetben állapították meg minden kétséget kizáróan, a többi esetben csak vélelmezték, hogy a tűz keletkezési oka a gyújtogatás volt. Kiemelkedő év volt 1917, amikor a 64 tűzeset közül a gyújtogatás minden kétséget kizáróan 7 tűzeset oka volt. A villámcsapás az 1890-es, valamint 1906—1909-es évek egy-egy tűzesetét kivéve nem okozott tüzet. Talán azért nem szaporodott nagyobb mértékben a villámhárítóval ellátott épületek száma. A tűzesetek keletkezésének az okát vizsgálták, de 1890-től 1915-ig nem volt olyan év, hogy minden tűzeset keletkezési okát meg tudták volna állapítani. Az ismeretlen ok miatt keletkezett tűzesetek száma és aránya a következő években volt a legmagasabb: 1892- ben a 33 tűzeset közül 11 tűz oka, 1893- ban a 27 tűzeset közül 12 tűz oka, 1909-ben a 96 tűzeset közül 24 tűz oka, 1911-ben a 112 tűzeset közül 25 tűz oka maradt a vizsgálók előtt ismeretlen. A tűzesetek többsége nem volt nagy kárt okozó, mert 1898-ban a 14 tűzeset közül egy, 1900-ban a 10 tűzeset közül egy, 1907-ben a 70 tűzeset közül egy és 1915-ben a 74 tűzeset közül kettő volt olyan, ahol a kárérték egyenként a 20 ezer koronát is meghaladta. 11. A Zsolnay-gyári tűzoltóság megalakulása és működése A Tűzoltó Lexikon a gyári tűzoltóság címszó alatt a következőket tartalmazza: 265 „Az egyes nagyobb gyártelepek, saját biztonságuk, néha pedig csak azért, hogy a biztosításért kevesebbet fizessenek, tűzoltóságot alakítanak, melynek feladata volna a gyárban a tűzrendészet minden ágát felkarolni. Az eszményi megalkotása e tűzoltóságnak olyan volna, mely önkéntes elhatározásból alakult. Tisztjei a gyár üzemét teljesen ismerjék, annak az építkezése alkalmával tűzrendészet szempontjából oly követeléseket tehessenek, melyeknek nem teljesítése esetén akár az építkezést be is szüntethessék. Ezen tűzoltóságok természetesen sok gyakorlattal úgy képezendők ki, hogy a gyár viszonyai szerint a tűz eloltását minél hamarább elvégezhessék." A világszerte ismert jóhírű kerámiagyár tulajdonosa, Zsolnay Vilmos — bölcs előrelátással — a külföldön szerzett kedvező tapasztalatai alapj án, a munkásai között egy kérdőívet adott körbe. Ebben a kérdőívben a gyári