Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918

Pécsett a mozgóképszínházakról szóló szabályrendeletet 1915-ben alkották meg. A szabályzat előírásai szerint, mozgóképszínház csak olyan telken létesíthető, ahol az minimum 3 oldalról szabadon áll, és legalább két oldalról közvetlenül az utcára vagy térre nyíló kijárata van. Mozgóképszínház csak tűzbiztos anyagból készülhet és befogadóképességének megfelelő számú, kifelé nyíló, közvetlenül a szabadba vezető ajtókkal kell ellátni. Gyúlékony anyagból készült díszítések mellőzendők. Ugyancsak a szabályzat rendelkezéseinek megfelelően a mozikban csak villanyvilágítást lehetett alkalmazni, és a vetítés időtartama alatt megfelelő számú vészlámpának kellett világítania. A szabályzatban az előadások alatt folyamatos rendőrségi és tűzoltósági ügyelet tartását rendelték el.

263 10. A tűzesetek és a tűzkár elleni intézkedések alakulása Pécs területén Magyarországon a rendszeres tűzkár-statisztikai adatszolgáltatás 1870-tőlkezdődött. Pécs területére vonatkozó adatokat csak 1890-től találtunk, és azt követően is az 1902. és 1903. év adatai hiányoznak. A hiányzó adatok pótlását és a meglévők ellenőrzését a tűzoltóság korabeli szolgálati könyveinek felhasználásával lehetett volna elvégezni, de azok sajnos már nincsenek meg. Az egyedüli ellenőrzésként a helyi sajtó kínálkozott, de azokban sem adtak hírt minden tűzesetről. Ezért a tűzesetek és a védelmi intézkedések legteljesebb forrásaként a statisztikai évkönyveket

264 tudtuk felhasználni. A város területén keletkezett tűzesetek száma 1904-ig az évi 11 — 33 között ingadozott, majd 1904-ben 96-ra emelkedett és azt követően kisebb ingadozásokkal, de folyamatosan nőtt. Az 1890-es 17 tűzeset közül 1 gyújtogatás, 12 gondatlanság, hanyagság, 1 pedig villámcsapás miatt keletkezett. Ebben az évben 3 tűzesetnek a keletkezési okát nem tudták megállapítani. A tűz miatt elpusztult létesítmények közül 2 lakóépület, 1 pedig gazdasági épület volt. Az egész évben keletkezett tűzkár 5676 forint volt, amit a károsultak számára a biztosító teljesen megtérített. Ebben az évben Pécs tűzvédelmét 4 tűzoltótársulat látta el, akiknek 9 szekérfecskendő állt a rendelkezésére. A következő évben, 1891-ben keletkezett tűzesetek száma 20ra növekedett. Ezek közül 1 gyújtogatásból, 13 pedig gondatlanságból keletkezett. Az előző évhez viszonyítva azoknak a tűzeseteknek a száma, ahol a keletkezés okát nem tudták megállapítani, a duplájára, 6-ra növekedett. A tűzesetek során 3 lakóépület és 3 gazdasági épület pusztult el. Az év során keletkezett 20 tűzeset összesen 14 214 forint kárt okozott, de azt a károsultak számára a biztosító teljes egészében megtérítette. Az 5158 házból álló Pécs tűzvédelmét továbbra is a 9 szekérfecskendővel rendelkő 4 tűzoltótársulat látta el. A tűzesetek megelőzésére, valamint azoknak a mielőbbi jelzésére 20 éjjeliőrt alkalmaztak. A tűzesetek száma 1892-ben 13-mal nőtt. A 33 tűz közül 2 gyújtogatásból keletkezett, 20 tűzesetet pedig a gondatlanság, hanyagság okozott. Ebben az évben is tovább nőtt azoknak a tűzeseteknek a száma, amelyeknek a keletkezési okát nem