Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918

tudták megállapítani, 1892-ben az elérte a 11-et. Az évfolyamán 8 lakóépü­letet és 6 gazdasági épületet pusztított el a tüz. Annak ellenére, hogy a tűz­esetek száma az előző évhez viszonyítva 13-mal nőtt, az általuk okozott kár közel 12 000 forinttal csökkent, mert csak 2612 forint volt, amit a biztosító teljes egészében megtérített. A következő évben, 1893-ban a tűzesetek szá­ma csökkent, de a kárértékük közel a háromszorosára emelkedett, bár még így sem érte el az 1891. évi tűzkár nagyságát. A 27 tűzesetből 1 gyújtogatás, 14 pedig gondatlanság miatt keletkezett. A tűzesetek közül 12-nek a kelet­kezési okát nem tudták megállapítani és ez eggyel több, mint előző évben. A tűzesetek alkalmával a tűz pusztítása miatt 7 lakó- és 7 gazdasági épület ron­gálódott meg. Az egész évben keletkezett 27 tűzeset 7968 forintnyi tűzkárt okozott, amit a biztosító megtérített. A biztosító a tényleges kárnak azon­ban csak 78,32 százalékát fizette ki. Ebből arra is következtethetünk, hogy a tűz több olyan embernek is kárt okozott, akiknek nem volt biztosítása. A tűzesetek száma 1894-ben jelentősen csökkent, de a tűzkár nagysága nőtt, és megközelítette az 1891-ben keletkezett tűzkár értékét. Az előző év­hez viszonyítva 11-gyei kevesebb tűzeset miatt 9 lakó- és 10 gazdasági épü­let pusztult el. A 16 tűzeset közül 1 gyújtogatás, 7 pedig hanyagság miatt Ke­letkezett, és a biztosító 10 859 forintot fizetett ki. Ez az összeg azonban a tényleges kárnak csak az 54,11 százalékát tette ki. Annak ellenére, hogy a tűzesetek számában, kárértékében és az ismeretlen ok miatt keletkezett tűzesetek számában is összességében növekedés tapasztalható, Pécs tűzvé­delmét továbbra is a 9 szekérfecskendővel ellátott 4 tűzoltóság és a 20 éjjeli­őr látta el. A következő év, 1895 legalábbis a statisztika szerint, Pécs tűzvédelmé­ben a legkedvezőbb év volt, mert összesen csak 11 tűz keletkezett, lakó- és gazdasági épület nem égett, és a tűzkár összesen, amit a biztosító kifizetett 60 forint volt, bár ez a tényleges kárnak csak a 3,84 százalékát tette ki. A tűz­esetek közül 1 gyújtogatás miatt, 1 gyermekjátékból, 7 gondatlanságból ke­letkezett, és ezeket az okokat a vizsgálatok során minden kétséget kizáróan tudták bizonyítani. Egy tűzeset, igaz vélelmezetten, a világítóeszközzel va­ló gondatlan bánás miatt keletkezett. Az év folyamán csak 1 tűzeset keletke­zésének az oka lett ismeretlen. Pécs területén 1895-ben is 4 tűzoltóság mű­ködött a következő megoszlásban: egy önkéntes tűzoltóság 98 fővel, egy gyári tűzoltóság 45 fővel, a vasúti tűzoltóság 45 fővel és a városi fizetéses tűzoltók. A város közel 6000 épülete közül 1895-ben mindössze 53 középü­let és 47 magánépület volt villámhárítóval ellátva. A városban működő 4 tűz­oltóságnak 5 hidrofor, 5 szekérfecskendő, 8 kézitargoncás fecskendő, 10 vízszállító kocsi, 9 hordó (összesen 48 hektoliter befogadóképességgel), 15 kád (összesen 54 hektoliter befogadóképességgel), 98 vízhordó veder, 36 tűzlétra volt a használatában. A tűzeseteknek a száma is és a kárértéke is növekedett 1896-ban. A tűzesetek száma 15-tel nőtt, a kárérték pedig több mint 100-szorosára emel­kedett. A 26 tűzeset közül minden kétséget kizáróan bizonyították, hogy 13

Next

/
Thumbnails
Contents