Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)
I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918
korona feletti kárt okozott. A 111 tűz közül 94 keletkezett egyéb okból, míg 17 esetben maradt ismeretlen a keletkezési ok. Az egész évi tűzkár értéke 109,9 ezer korona volt, és ebből a biztosító mindössze 21,9 ezer korona kárt térített meg; a károsultak száma pedig 112 volt. 259 A Felsővámház utca 2. szám alatt Sch meiszel Ferenc fűszerkereskedésében 1914. január 27-én éjszaka 1 órakor tűz keletkezett. A tűzesetet egy járőröző rendőr vette észre, aki azt az új tűzoltólaktanyában szolgálatot teljesítő tűzőrségnek jelezte. A hivatásos tűzoltóság Rostás Géza parancsnok vezetésével vonult a tűz színhelyére és segítségként az 52. gyalogezred készültségi szolgálata is a helyszínre érkezett. A kereskedésben benzint tároltak, ami a tűz hatására felrobbant és a tűz felületét, valamint az égés hevességét tovább fokozta. A kiterjedt felületű és hevesen égő tűz lehetetlenné tette, hogy a tűzoltók a helyiségekbe behatoljanak, ezért a tűzoltást csak ajtónablakon át behatoló vízsugarakkal tudták végezni. A vízszerzés is gondot okozott, mert a tűzcsapok befagytak, és 15 percre volt szükség, hogy azokat kiolvasztva oltóvízhez jussanak. A tűz észlelése, jelzése is késedelmesen történt, a beavatkozás is jelentős késedelemmel járt, a tűz felületét és hevességét a felrobbant benzin nagy mértékben fokozta, ezért a raktárt már megmenteni nem lehetett. A raktár leégett, de a tulajdonos lakását sikerült megmenteni, és a tűznek a környezetre való továbbterjedését is megakadályozták. Mindez 4 órán át tartó megfeszített munka eredménye volt. A több mint 20 ezer korona kárt okozó tűzesetet az okozta, hogy a kályhacső mellé és alá, ahhoz túl közelre nagy mennyiségű éghető árut raktak. Ezt az árut a kályhacső sugárzó hője a vizsgálat megállapítása szerint meggyújtotta. 260 A kereskedés 20 ezer koronára volt biztosítva. A Siklósi út 27. szám alatt Horváth Pál vegyeskereskedő raktárában 1914. február 5-én a reggeli órákban keletkezett tűz. A raktárban nagy menynyiségű terpentin, olaj, petróleum, kocsikenőcs, festék, paprika stb. volt felhalmozva. A tűz a raktárban gyorsan terj edt. Rövid időn belül a lángok már a tetőre is átterjedtek. A padlás meg volt tömve szénával, ami a tüzet csak tovább fokozta. Ilyen állapot alakult ki, amikor riasztották a tűzoltókat, akik nagy erőkkel vonultak a helyszínre. A tűzhöz vonult Rostás Géza vezetésével a hivatásos és Dittlerylwré/parancsnok vezetésével a Zsolnay-gyári tűzoltóság, a rendőri készültség, a 19. és a 69. honvéd gyalogezred készültségi szolgálata. A nagy felületen, hevesen égő tűz miatt az épületből való anyagmentésre már nem volt lehetőség, minden erőt a tűz továbbterjedésének megakadályozására kellett fordítani. Az épület és a raktárkészlet a tűz martaléka lett, de a tűznek a környezetre való továbbterjedését sikerült megakadályozni. Az áru és az épület biztosítva volt. A kereskedő az épületkáron kívül a tűz miatt 5 ezer korona értékű árut vesztett el. 261 A pécsi színház tűzvédelmét is érintő fejlesztés eredményeként 1915ben a színház és tűzoltóság között egy tűzjelző távbeszélő állomás üzembe helyezésére került sor. A telefon létesítése 18, az évi előfizetés díja pedig 60 korona volt. 262