Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918

ták, ami egyben a rendőr őrmester irodája is volt. Tekintettel a 6 főből álló fizetéses tűzoltóságra, akik szolgálatukat folyamatosan látták el és a két toronyőrre, ez az egy helyiség a tűzoltók számára nagyon szűkös volt. Ezért a tanácsot arra kérték, hogy a meglevő helyiség meghagyása mellett, a városház épületében lévő lisztesboltnak használt helyiséget, amelyik korábban tűzoltó-őrtanya helyiségéül szolgált, újra bocsássa a tűzoltók rendelkezésére. Indokolásukban kifejtették, hogy a városháza tornyában foglalnak helyet a tűzfigyelő szolgálatot ellátó toronyőrök és a városházán vannak elhelyezve a tűzoltószerek is, ezért szükségessé válik, hogy a parancsnokság ügyeletben lévő tagjai is a városházán tartózkodjanak.

179 Pécsváradon 1893 októberében kolerajárvány tört ki, ezért október 22-től november 10-ig 18 rendőr és 4 tűzoltó 6 óránkénti váltással utas- és kocsivizsgálatot és fertőtlenítési feladatot látott el. A négy szolgálatot teljesítő tűzoltó Istókovics Mihály, Skrekó Mihály, Liszkavári János és Kónyi József volt.

180 5. Hullámvölgyben a pécsi tűzoltóság A pécsi tűzoltókat sokféle szolgálatra felhasználták, soha nem volt szabadnapjuk, állandóan szolgálatban voltak, csupán a különböző feladatok ellátásában váltották egymást. Túl sok szolgálat jutott az önkénteseknek is, ezért a létszámuk újra csökkeni kezdett. A tűzoltóság 1893-ra újra hullámvölgybe került.

181 Ezzelmint megújuló problémával a városi újság is újra foglalkozott és a helyzetet következőképpen értékelte: Vaszari főkapitány egy ütőképes hivatásos tűzoltóság létrehozásán éveken keresztül sokat fáradozott, de hiába. A problémák között továbbra is a pénzhiány állt az első helyen. A cikkíró szerint az, hogy az őrszoba a városházán van, az nem szerencsés dolog. A továbbiakban így ír: „. . . Pécsnek nem elégséges egy tűzőrség. Pécsnek legalább 3 tűzőrségre van szüksége. Egy a központban nagyobb létszámmal, egy a budai külvárosban, egy a szigeti külvárosban kisebb legénységi számmal . . ."A sajtó jogos igényként ismerte el, hogy a tűzoltók 5 napi szolgálat után 1 nap szabadnapot kapjanak. Tehát felváltva, de minden ember hatodik napja, szabad legyen. A város központjában 12 főből álló, míg a két külvárosban 6—6 főből álló fizetéses tűzoltóság szervezését ítélték megfelelőnek. Mindhárom őrség egységes vezetését a parancsnok (tiszti minőségben), az egyes őrségek vezetését pedig a parancsnoknak alárendelt egy-egy parancsnok (altiszti minőségben) látta volna el, az újságcikkben javasoltak szerint. Ezt követően a cikkben a város vezetését nagyon elmarasztalták, mert az 53888/1888. BM számú kormányrendeletet még mindig nem hajtották végre, hiszen a város megfelelő tűzvédelmét még mindig nem tudták biztosítani.

182 Pécsnek 1893-ban a két toronyőrt és mellékfoglalkozású rendőröket kivéve összesen négy főből álló fizetéses tűzoltósága volt. Ez a négy fő a