Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918

rendőrkapitány vezénylete alá volt rendelve.

183 Ök látták el az utcaőrzést, a fertőtlenítés! feladatokat stb. szinte azt mondhatjuk, hogy elsősorban nem is tűzoltók voltak. Ha mindezeket figyelembe vesszük, akkor a csodával határos, hogy bár az önkéntes tűzoltókkal együtt, de jó ideig nagyon szépen ellátták a feladataikat. Mivel az önkéntes tűzoltók száma űjra csökkent, a feladatok tovább sokszorosodtak, ezért űjra bekövetkezett az a szomorú helyzet, hogy az újság joggal írhatta: „. . . Pécs városának tűzrendészete nincs! . . ."

1?/ A tűzesetek azonban egymást követték, 1893-ban összesen 27 tűzeset keletkezett Pécs területén. Többek között a Barátúr területén gyújtogatásból eredően 22 szalmafedeles ház égett le.

185 Tekintettel arra, hogy a pénz vásárlóértéke egyre csökkent, 1893-ban a tűzoltók is kérték a tanácsot, hogy a többi városi szolgához hasonlóan, 10% drágasági pótlékot ők is kapjanak.

186 A kérelem elbírálása után a fizetéses tűzoltók a következő fizetéseket kapták: Skrekó Mihály 300 forintot, Istókovics Mihály 367 forintot, Liszkavári János 300 forintot, Orbán Sándor 300 forintot, Csonka András 360 forintot, Wendizman Ferencz 360 forintot. Tehát a kért kiegészítést (360 forintot) csak a toronyőr és a gépkezelő (Csonka és Wendizman) kapta meg.

187 6. A pécsi önkéntes tűzoltóság újjászervezése Pécs újonnan megválasztott tűzoltó főparancsnoka, Reeh György rendőr alkapitány elérkezettnek látta az időt arra, hogy a hanyatlásnak indult önkéntes tűzoltóság újjászervezését elvégezzék. A feladat végrehajtása érdekében egy felvételi bizottságot hoztak létre, amelyik a toborzás eredményeként jelentkező városi polgárok közül, a tűzoltói szolgálatra legalkalmasabbakat kiválogatta. A sok jelentkező közül 1894. március 4-én Reeh György elnöklete alatt működő bizottság 42 főt talált megfeelőnek és vett fel önkéntes tűzoltónak. Az alapszabályokat a parancsnokság a budapesti önkéntes tűzoltótestület mintájára készítette el. Mindezeken túl a gyártulajdonosokhoz felhívást intéztek, hogy 3—4 állandó munkásuk testületbe léptetésével a tűzoltóintézmény működésének sikeréhez járuljanak hozzá. Határoztak még új szerelvények beszerzéséről és a régiek felújításáról is. A tanácsot is megkeresték, hogy a fizetéseken felül a tűzoltóság rendelkezésére álló összeget évi 800 forintról emelje fel magasabb összegre. Elhatározták, hogy a tűzoltóság jövedelmének érdekében minél több pártoló tagot fognak szerezni. Továbbá a tanácsot is megkeresték egy tűzoltótorony építése végett, amit a marhavásártéren akartak felépíteni, ott ahol a régi tűzoltótorony (mászótorony) állott.

188 Az újjászervezett pécsi városi tűzoltóság 1894-ben az újonnan felvett 42 fő önkéntes, a 8 állandó tűzoltóból és a 6 parancsnokból, tehát összesen 56 főből állt.

189