Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918

létét és karbantartását, és azt, hogy a kémények tisztítása megtörtént-e. Az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvet a felügyeletet gyakorló tűzoltóparancsnoknak be kellett mutatni.

148 A rendelet háromrajta tűzoltóságot ismert, mégpedig: a rendszeres szakszerű díjazott (fizetéses), az önkéntes és a köteles (kötelezett) tűzoltóságokat.

149 A díjazott vagy fizetéses tűzoltóság, amint azt Pécsett is láttuk, önként jelentkezőkből alakult, és az volt a célj a, hogy az önkéntes tűzoltótestületek szolgálatát teljesebbé tegye. Ezek a díjazott tűzoltók a szolgálatukat általában az önkéntes tűzoltóparancsnok rendelkezése szerint fizetésért végezték, ezért a fegyelem fenntartása is könnyebb volt. Szolgálatuk ellátása mellett szabadidejükben otthoni elfoglaltsággal járó mesterséget is folytathattak. A fizetett tűzoltók számára szolgálati és fegyelmi utasítást dolgoztak ki.

150 A Pécsi Figyelő a kormányrendelet megjelenése után újra foglalkozott a pécsi tűzoltósággal. A cikkíró a jogszabályt elemezve arra az álláspontra jutott, hogy Pécsett köteles tűzoltóság szervezése lenne a helyes.

151 Ez egy kicsit jellemző álláspont Pécs vezetőire és polgáraira egyaránt ebben az időben. Ennek a felfogásnak a lényege talán abban foglalható össze, hogy ha már elrendelték, akkor valamit tenni kell, mert nem marad el a felelősségre 47. st.. kép A pécsi tűzoltók gyakorlata 1888-ban Bild 47 Übung der Fünfkirchener Feuerlöscher (1888)