Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)
I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918
A pécsi torna- és tűzoltóegylet megalakulásakor pécsi források szerint még nem csatlakozott az 1870-ben megalakult Magyar Országos Tűzoltó Szövetséghez, ezért P. Szabó Károly, a dunántúli kerület tűzoltószövetségének elnöke Haberényi Pál pécsi főparancsnokot írásban kereste meg. Ebben a levélben a kerületi szövetség elnöke, alelnökét arról tájékoztatta, hogy a pécsi tűzoltóegyletnek az országos szövetséghez a csatlakozási és kérdőívét kitöltve visszakapta, ezzel az országos tűzoltószövetséghez való tartozás rendben. Azonban a dunántúli kerületi szövetséghez való csatlakozás kérdőíveit is kérte leadni. 105 Ez egyébként eléggé furcsa dolog, mert más források 106 szerint a pécsi tűzoltók a Magyar Országos Tűzoltó Szövetségnek alapító tagjai voltak. Haberényi Pál válaszában kifejtette, hogy a jelentkezési ívekből csak egy példányt kaptak, azon pedig az országos szövetséghez való jelentkezésüket jelentették be. A főparancsnok a kerületi tűzoltószövetséghez való csatlakozást feleslegesnek tartotta. 107 A Zsolnay-gyárban 1881. március 18-án délelőtt 9 órakor tűz ütött ki, amit csak hosszas fáradozás után sikerült eloltani. 108 Pécsett a Blicz-féle ház udvarán május hónapban a Spiczer üvegek göngyölegét szivarozó gyerekek gyújtották meg. A tűz továbbterjedését sikerült megakadályozni 109 , mert a városház tornyában figyelőszolgálatot teljesítő tűzoltók a tüzet még kezdeti állapotban észrevették és riasztották a tűzoltókat. Ezzel is igazolták, hogy a tűz keletkezése, észlelése, jelzése, a tűzoltók riasztása és mielőbb megfelelő erők és eszközök helyszínre érkezése, szakszerű beavatkozása óriási mértékben befolyásolják a tűzoltás eredményességét és a tűz okozta károk nagyságának alakulását. A következő tűzeset a Zöldfa kocsma pajtájában júniusban keletkezett. A hatalmas lángokkal égő pajta eléggé nagy riadalmat keltett városszerte. A távolból is jól látható lángok láttán a város összes harangját félreverték, ezzel a lakosságot és a tűzoltókat is tűzoltásra riasztották. A tűz ebben az esetben sem terjedt át a környezetére. 110 Pécs területén augusztusban több tűzeset is történt. A Tuma-féle vendéglő jégvermének nádfedele leégett. Weidingernek egy háza a Barátúr környékén meggyulladt, de a gyors és szakszerű tűzoltói beavatkozás nemcsak a tűz továbbterjedését tudta megakadályozni, hanem a ház jelentős részét is megmentették. A Felső-Balokány utcában egyik este 10 órakor Kovács János háza gyulladt ki. A tüzet későn vették észre, ezért az három szomszédos házra is átterjedt, és mind a négy ház leégett. Ugyancsak augusztus hónapban Üszögben keletkezett tűz, ami délutántól másnap reggelig tombolt. Ennek során két pajta és egy góré vált a lángok martalékává. Augusztus hónapban keletkezett tűzesetek összesen 20—25 ezer forint anyagi kárt okoztak. 111 A négy évvel azelőtt épült és három éve üzembe helyezett négyemeletes Neumann-féle szeszgyárban — már harmadszor — 1881. szeptember 17-én reggel tűz keletkezett. A hatalmas tűz az egész külvárost veszélyeztette. Szerencsére a tűzeset időszakában szélcsend uralkodott. Az épület-
