Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918

ben felhalmozott több ezer hektó szeszkészlet a veszélyhelyzetet fokozta. A tűz során több száz mázsa liszt, gabona és kukorica elégett. Megsemmisült az iroda, a pénztár, a tulajdonos lakása. Az egész gyár olyan mértékben megrongálódott, hogy a termelést tovább folytatni nem lehetett, ezért 400 munkás munka és kenyér nélkül maradt. A tulajdonos három biztosítótársaságnál is biztosítva volt.

112 A Rókuson Paulovics Balázs pincéje 1881 októberében gyulladt ki. A tüzet a városház tornyában lévő figyelőszolgálat vette először észre és mindjárt a tűzoltókat is riasztották.

113 Az eddigiekben említett tűzesetek mindegyikéhez kivonultak a pécsi tűzoltók és önfeláldozóan, félelmet nem ismerve végezték a tűzoltás nehéz munkáját. Hogy némely esetben nem voltak olyan eredményesek, mint ahogy azt ma — 1987-ben — elvárják a tűzoltóktól, az nem az ő hibájuk volt, mert a kezdetleges, gyenge hatásfokú tűzoltófelszerelésekkel, a zsúfoltan elhelyezett zsúp-, szalma-, nád- és zsindelyfedeles épületekben keletkezett, gyorsan terjedő tűz megfékezését sokszor még emberfeletti munkával sem lehetett elérni. Főleg olyan helyeken, ahol nem volt elegendő mennyiségű oltóvíz. Mindezek a körülmények nem nevezhetők pécsi specialitásnak. Sajnos egész Magyarországra igaz megállapítás, hogy az építkezésekhez könnyen gyulladó anyagokat (zsúp, szalma, nád, fa stb.) használtak, és ezeket a tűzveszélyes épületeket, építményeket összezsúfolva, egymáshoz közel helyezték el. Ezért Magyarországon 18 81 -ben olyan rendeletet adtak ki, amiben meghatározták, hogy a tűzveszélyes épületek építmények, kazlak stb. között mekkora tűztávolságot kell betartani.

114 Például két tűzbiztos épület között legalább 8 méter távolság betartását írták elő. Azonban ha az egyik vagy mindkét épület fából készült, 20 méter volt a közöttük betartandó tűztávolság. Amennyiben szalma-, gyékény-, sás- és nádfedésű épületet építettek, vagy szalma- és szénakazal elhelyezésére került sor, esetleg szérűskertet telepítettek, akkor azokat a legközelebbi épülettől, kazaltól vagy szérűskerttől legalább 60 méter tűztávolság betartásával kellett elhelyezniök. A lobbanékony tárgyak készítésére és tárolására szolgáló épület és minden más épület, kazal, szérű stb. között minimum 100 méter tűztávolság betartását írta elő a jogszabály. Pécsett 1882-ben is több tűzeset keletkezett. A toronyőr márciusban a Mecseken keletkezett tüzet jelzett, májusban pedig Kökényben egy pajta égett.

115 Kökényben 1882-ben sorozatosan elkövetett gyújtogatások okoztak nyugtalanságot. A tetteseket azonban nem tudták felderíteni és elfogni.

116 A Makár utcában május 13-án egy istálló égett le.

117 A Mindenszentek temploma fölött július 15-én egy szalmatetős lakóház égett le.

118 A Teréz utcai Steiner asztalos pincéjében pedig októberben keletkezett tűz, amit a gyertyával vigyázatlanul világító inas okozott.

119