Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918

ság anyagi és erkölcsi támogatását kéri. Ekkor az egylet főparancsoka Haberényi Pal, az egylet alelnöke pedig Aedinger János polgármester volt. Pécs területén a tűzesetek 1880-ban gyakran követték egymást. A szeminárium majorban szalmakazal égett. A Tettye alatt éjjel 11 órakor egy lakóházban keletkezett tüzet az erős északi szél továbbvitte, aminek következményeként négy lakóház is leégett. A tűzoltóknak nagy erőfeszítésébe került, hogy a további tűzterjedést megakadályozák és a tüzet eloltsák még mielőtt az a szobák berendezési tárgyaira is átterjedt volna." A városháza tornyában szolgálatot teljesítő tűzoltó 1880. október 31-én este jelezte, hogy a „ Csingi lingi lengeti csárda " ég.

100 A tűzoltók gyorsan a helyszínre vonultak ugyanúgy, mint a Rókus utca 31. számú házhoz épített pajtában november 19-én keletkezett tűz esetén. A Rókus utcai vonulás alkalmával a Ferenciek utcában az egyik szerkocsi tengelye a rossz útviszonyok miatt eltörött és az tovább vonulni nem tudott. Azonban a helyszínre érkező maradék erők és eszközök is elegendők voltak a tűz eloltásához. A törött tengelyű szerkocsi megjavításáról, valamint a többi meglévő fecskendő felújításáról, lefestéséről az egylet gondoskodott.

101 A felújított fecskendők megóvása érdekében gondoskodtak arrról, hogy azok tető alá kerüljenek. A budai külvárosban lévő plébánia istállójának tetőmagosítását azzal a céllal végezték el, hogy ott is tűzoltószereket helyezzenek el.

102 A tűzesetek alkalmával sok sérülés történt a megfelelő orvosi beavatkozás, illetve segítség azonban mindig késett. Ezt a helyzetet látva dr. Johan Béla orvos önként vállalta, hogy a következő időben kimegy azért, hogy ha orvosi segítségre lenne szükség, akkor azt késedelem nélkül megadhassa. Ehhez a nagyszerű felajánláshoz az egylet úgy csatlakozott, hogy 74,5 forint értékben orvosi felszereléseket szereztek be és azokat Johan doktor rendelkezésére bocsátották.

103 A pécsi tűzoltók már ekkor is gondot fordítottak a tűzesetek megelőzésére. A város 1839-ben felépült első kőszínházában, mint tömegek befogadására szolgáló épületben, a tűzoltók színházügyeleti szolgálatot láttak el. Szolgálatuk során a tűzesetek megelőzése érdekében elrendelt dohányzási — és nyitott lámpákkal való járkálási — tilalom betartását is ellenőrizték. Ez akkor sem volt népszerű feladat, és végrehajtása sokszor súrlódásokat okozott. Haberényi Pál főparancsnok a választmánynak megdöbbenéssel számolt be arról, hogy ezeket a tilalmakat elsősorban a színészek szegték meg, és amikor a szolgálatot teljesítő tűzoltók figyelmeztették őket, akkor a színészek kulturáltnak éppen nem nevezhető gorombaságokkal illették a tűzoltókat. A főparancsnok azt is elpanaszolta, hogy a szabályok megszegőit hiába jelentették fel a rendőrség relé, mert a feljelentéseiket semmiféle eljárás sem követte. Ezért nincs az emberekben visszatartó erő, és ilyen körülmények között a színházőrség a feladatának nem tud eleget tenni. A főparancsnok ezekre a körülményekre hivatkozva javasolta a színházőrség megszüntetését.

104