Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)
I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918
rongy, bőr és széna égett. A tűzoltók ekkor is gyorsan a helyszínen voltak és oltották a tüzet. A mélyen beégett anyagok teljes eloltása azonban nehéz volt, ezért a raktár egyik oldalát képező várfal hasadékaiból még este hét órakor is ömlött a füst. A Puturluk városrészben 7-én éjjel újabb tűzeset keletkezett, melynek során egy ház a melléképületeivel együtt megsemmisült, 96 de a kivonuló tűzoltók erőfeszítésének köszönhetően a tűz a szomszédos épületekre átterjedni nem tudott. Ezekből az esetekből is tapasztalhatjuk, hogy a pécsi tűzoltók igyekeztek teljesíteni önként vállalt kötelességüket, mert a gyanúsan megszaporodott tűzesetek mindegyikéhez kivonultak és eredményesen beavatkoztak. A tűzoltóegylet kérésére minden tűzesethez a rendőrség is kivonult. A tűzesetekhez kivonult rendőrök úgy vélték, hogy mint a tűzoltók felügyeletét ellátó hatóság képviselői a tűzoltók irányába utasításadási joggal rendelkeznek. A tűzoltók pedig ezt nem tűrték és nem hajtották végre a rendőrök tűzoltásra vonatkozó szakszerűtlen utasításait. Ezért a pécsi rendőrök és tűzoltók között sok esetben súrlódás, vita támadt. A helyzet egy idő után annyira elmérgesedett — a rendőrök parancsolgatásai, durva beavatkozásai miatt —, hogy az egyletből, vezető beosztású önkéntes tűzoltók is kiléptek. Mindezek miatt is a lecsökkent létszámú és vezetők nélkül maradt pécsi torna- és tűzoltóegylet szétesett. Pécs városa tűzoltóság nélkül maradt. A Pécsi Figyelő 1880. július 31 -i számában azt olvashatjuk, hogy a Budai külvárosban a Halász utcában tűz keletkezett és „. . . tűz alkalmával tapasztaltuk a feloszlott tűzoltóság hiányát ..." Az említett tűzeset délután két órakor keletkezett, azonban a tűzoltóság az addig megszokottakkal ellentétben nem vonult ki. Néhány tűzoltó, akik sértett önérzetük ellenére sem tudtak otthon maradni, amikor megtudták, hogy tűz van, igaz, hogy csak később, de elindultak a tűzesethez. 97 Ez alkalommal Stern Károly ügyvéd háza égett le. A Balokány az oltáshoz bőven biztosított vizet, ezért miután a tűzoltók néhányan a helyszínre érkeztek, akkor már gyorsan ment a tűz oltása, így a tűz továbbterjedését megakadályozták. A város lakosai a tűzoltóparancsnok nyilatkozatát az újságban olvashatták, ami szerint: „. . . . Puturlukban volt tűzeset alkalmával a városi rendőrbiztosok az helyett, hogy feladatuk szerint a rend- és vagyonbiztonsági felügyeletre szorítkoztak volna, illetéktelenül parancsokat osztogattak a tűzoltóknak, ezeket engedetlenség esetén becsukással fenyegették és így nemcsak az illetlen, sértő modorral, a tűzoltók tekintélyének a közönség előtt ártottak, hanem az oltást is beavatkozásukkal megzavarták, minélfogva az egylet feloszlani kénytelen, ha csak a kért fegyelmi eljárás útján teljes elégtételt nem nyer . .." A hatáskörüket túllépő rendőrök fegyelmi felelősségre vonása megtörtént, ezért a parancsnok nyilatkozatához híven az egylet újra elkezdte működését. 98 Erről az örvendetes újabb fordulatról a lakosságot a sajtó útján tájékoztatták. Bejelentették, hogy a rendőrök és tűzoltók közötti viszály rendeződött, és az egylet fiatal tagok csatlakozását, valamint a lakos-