Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918

A főmérnök a levél további részében úgy foglalt állást, hogy a tűzoltáshoz feltétlenül szükséges víz biztosításának egyik lehetősége a tűzcsapok felállítása. Ezután a következő helyeken javasolta a tűzcsapok felállítását, illetve kiépítését: a főpiacon 1 darabot, és egy-egy darabot a Ferenciek terén, a régi Búza téren, a Bravezár kaszárnyánál, a Szigeti iskolánál, a Nagy Flórián utcában, az Ágoston téren és Ágoston utcában, a Sadő előtti főutcán, Bors előtti ároknál, a Kálvária, Csenger, Haviboldogasszony és Felsővámház utcákban a Kovasits előtti osztaléknál. Ennek a tűzcsaprendszernek a megvalósítása 246 forintba, a Baíokány-tónál tervezett szivattyúállás kiépítése pedig 68,5 forintba került volna. Ezért a kisebb költséggel járó szivatytyúállás megvalósítására került sor. Azonban az csak egyetlen helyen biztosított vízvételi lehetőséget, ellentétben egy tűzcsaprendszerrel, aminek kiépítése után a gyors oltóvíz-vételezés a város sok pontján vált volna lehetővé. Ezért a tűzcsaprendszer megvalósításának terve nem került le a napirendről. A város vízellátását szolgáló — egyik — Kaposvár utcai forrás vize a Kaposvár és Kálvária utcai közkutakhoz folyt. Innen az egyik vezeték a Mária utca sarkán lévő elosztómedencébe szállította a vizet. Ez és a Tettyéről vezetett víz ebben az elosztómedencében keveredett és innen táplálták a Széchenyi tértől a Hal térig és a Kert utcáig lévő köz- és magánkutakat. A másik vezetékág segítségével a Káptalan, Szepesy, Iskola és Vörösmarty utcák köz- és magánkútjait látták el vízzel.

68 A városi főmérnök 1877-ben készített tervében az előző tervhez viszonyítva növelte a városban létesítendő tűzcsapok számát, és a megvalósításhoz szükséges költségeket is kettéosztotta. Ennek megfelelően 33 tűzcsap létesítését a város költségén, 19 tűzcsap létesítését pedig a magán-házbirtokosok költségén javasolta megoldani. A tanács a javaslatot elfogadta és 12565/1877. számú határozatával a szivattyúállomás megvalósításán túl a tűzcsapok megépítését is elrendelte. A határozat végrehajtására azonban a pénztár üressége miatt 1877-ben sem került sor.

69 2. A tűzoltóegylet működésének zavarai és az egylet válsága Az egyletnek a tanácshoz 1877. szeptember 18-án írt leveléből a tűzoltóegylet működésével kapcsolatos problémákról szerezhetünk információkat. Dr. Szalay Alfréd alelnök azokról az alapvető problémákról tájékoztatta a tanácsot, amelyek miatt az egylet tovább működni nem képes.

70 A levél mindjárt azzal kezdődött, hogy a pécsi torna- és tűzoltóegylet anyagi problémák miatt megszűnik, ha a következő feltételeket nem biztosítják. Elsősorban évenként olyan összegű segélyt kértek, hogy anyagi gondjaik ne legyenek. Továbbiakban felvetették, hogy a kötelező éjszakai őrállás gondot jelent, mert a tehertétel miatt az önkéntes tűzoltók száma egyre csökken. Ezért javasolták a városi pénztár terhére 28 fő felfogadását, akik 50 krajcár napi bérért ellátnák az éjszakai szolgálatot. A levél további részéből