Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918

gi alappal és felszereléssel rendelkezik, a községben van-e biztosító intézet és a magasabb épületeket ellátták-e villámhárítóval? Ötödször az a kérdés szerepelt, hogy a megégett értékek közül mi, melyik biztosítótársaságnál volt biztosítva és a kár enyhítésére milyen intézkedéseket tettek? A hatodik kérdés az volt, hogy „A tűzeset alkalmával felmerült egyéb feljegyzésre méltó körülmények" mik voltak. Ezen belül kik voltak a legbátrabbak a tűzoltásban az emberélet- és tárgymentésben, továbbá a szomszédos helységek lakóinak magatartása részvétteljes, közönyös, kárörvendő stb. volt, az égés, amiről a jelentés szólt a század kezdetétől fogva hányadik volt, és a nép közt elterjedt-e a villám által okozott tűz oltásával kapcsolatos babonás hit stb. Ugyanis a villám által okozott tűz oltására vonatkozólag az egész országban elterjedt az a hit, hogy azt vízzel oltani nem lehet, mert a víz még táplálja az ilyen tüzet. Ezért eredményes tűzoltást csak édes tejjel, mások szerint savanyu tejjel vagy aludtejjel lehet végezni. Más felfogás szerint pedig semmivel sem szabad oltani, mert a villám által felgyújtott ház rendesen földig leég, és a megmaradt falakra nem jó új épületet emelni, mert azt újra megüti a mennykő.

41 Az 1870-ben megalakult Magyar Országos Tűzoltó Szövetségnek már az első nagygyűlésén (1870. december 16—19.) javasolták a tűzoltótömlők öszszekapcsolására szolgáló egységes csavarpár, továbbá az egységes trombitajelek bevezetését, valamint a biztosító vállalatok megadóztatását a tűzvédelem anyagi támogatására és a balesetet szenvedett tűzoltók segélyezését stb.

42 Pécs területén az új onnan megalakult tűzoltóegyletnek nem volt könynyű dolga, mert 1870 októberében

43 mindössze a következő tűzoltófelszerelésekkel rendelkezett: 5 db szekérfecskendővel, 3 db kézifecskendővel (vízipuskával), 24 db vizeslajttal és vizeskáddal (vízszállításhoz), 5 db lábtóval (létrával), 5 db csáklyával és 40 db vizes kupával. A tűzkárjelentés adatai szerint a városban nappali őrség nem volt, azonban minden éjjel 3 éjjeliőr és 4—5 fegyveres rendőr teljesített szolgálatot. Ezeknek az volt a feladata, hogy ha tüzet vettek észre, azt azonnal jelezték. A jelentés szerint a városban tűzoltótársulat még nem működött. Ez a valósággal megegyezik, hiszen 3 nappal később, október 6-án tartotta a torna- és tűzoltóegylet az alapító és tisztségválasztó közgyűlését. Pécsett a vízszerzés is komoly gondot okozott. A város vízvezetékei a XIX. század második felére korszerűtlenné váltak, és nem tudták kielégíteni a lakosság igényeit. A szárazság, a rossz elosztás és a műszaki hibák miatt gyakori volt a városban a vízhiány. Ezért egy korszerű vízvezeték létesítésére már az 1870-es években megtették az első intézkedéseket. A későbbiekben sorra kerülő vízimalomvásárlások már az új vízmű vízellátását is előkészítették. A vízvezetékek elöregedésére jellemző példaként a Megyeri úti vízvezeték esetét lehet említeni, amely a lerakodott vízkő miatt annyira leszűkült, hogy a belső nyomásnak nem tudott ellenállni és felhasadt. Későbbiekben a vízvezeték egy szakaszát vascsövekkel pótolták.

44