Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)
I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918
Szabó András földműves budai külváros Kisboldogasszony u. 25. szám alatti házához épített istállóban 1870. október 6-án keletkezett tűz alkalmával leégett az istálló, az akol teteje és elégett 5 szekér széna, ami összesen 608 forint kárt okozott. A tűz nem terjedt tovább, ezért a tűzoltás ered-* menyesnek mondható. Az eredményes tűzoltást elősegítette az is, hogy szélcsend volt, valamint az, hogy a közelben lévő Tettye patak az oltóvizet korlátlan mennyiségben biztosította. A tűzkárjelentés 8 főt is megnevezett, akik kiemelkedő bátorságot és önfeláldozást tanúsítottak a tűzoltás során. Sok szerencsés körülmény összej átszásának eredményeként a tűzoltást este fél hétre már be is fejezték. A jelentésből még azt is megtudjuk, hogy ekkor Pécsett öt épület rendelkezett villámhárítóval és azt, hogy biztosítótársaság vagy ügynök még nem volt a városban. 45 Pécs jobb vízellátása érdekében 46 a XIX. század második felében a Szigeti külvárosban újabb közkutakat építettek, mert a gyérvizű források nem tudták kielégíteni az épülő, fejlődő városrész igényeit. Üj víztartály építését tervezték a forrásvizek összegyűjtésére 1871-ben, de azt pénz hiányában nem építették meg. A terv szerint a régi téglavezetékek helyett (floridsdorfi?) csöveket fektettek volna le. Egy kimutatás tanúsága szerint 1870 végén, 1871 elején került sor a budai külvárosban lévő tűzoltószín és istálló felújítására, amit Körösztös Imre építész 575 forintért végzett. A tűzoltóegylet megalakulása után rövidesen ,1871. január 7-én a pécsi torna- és tűzoltóegylet ügyét a városi tanács közgyűlésén már megtárgyalták. 47 A tárgyalás alapját az a közgyűlés által 1870-ben az egylet segélyezése miatt kiküldött bizottmány javaslata képezte, amit ez a bizottmány a vizsgálatai alapján összeállított és a tanács közgyűlése elé terjesztett. A javaslata következőket tartalmazta: A legelőből kétholdnyi térség a tűzoltószerek elhelyezésére és tornacsarnok építésére legyen az egyletnek átadva. Továbbá ezer forinttal a város járuljon hozzá az egylet alapító tőkéjéhez és adjon 50 ezer darab téglát az építéshez. A város tűzoltószereit az egyletnek adják át és az egyletet bízzák meg a tűzoltási feladatok ellátásával és biztosítanak számukra évenként 200 forint segélyt. A város közönsége pedig,amiért a város tanulóifjűsága az egylet tornacsarnokában és annak tornaszereivel tornászhat, évenként az egylet pénztárába 200 forintot fizessen. A javaslatban még arra is kitértek, hogy a szegény gyermekeket az egylet ingyen fogja oktatni. A közgyűlés azon óhaja is kifejezésre jutott, hogy az egyletnek a tűzoltásra vonatkozó üléseit a jövőben a városi kapitányság jelenlétében kell megtartani. A torna- és tűzoltóegylet tagjai az egylet megalakulását követően nagy lendülettel és lelkesen láttak hozzá a munkához, hogy önként vállalt nemes feladataikat pontosan és lelkiismeretesen teljesítsék. Azonban a tevékenységük során nagyon sok akadályt kellett leküzdeniök. Ezeket az akadályokat egyrészt a város vezetése, másrészt a város polgárai gördítették az egylet űtjába.
