Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918

ség terjesztését segítette elő, míg utóbb versenyek, bemutatók stb. rendezésével a minden irányú érdeklődést fejlesztette. Amikor pedig a vármegyék szabályrendeleteibe is bekerültek, akkor a törvényhatóság tűzrendészeti hatóságainak a véleményező közegévé váltak, és segítségére lettek a törvényhatósági jogkörbe tartozó felügyelet és ellenőrzés gyakorlásánál. Sőt némely helyen, ahol a tűzrendészet fejlettebb volt, a szövetség tisztviselői a másodfokú tűzrendészeti hatóság (alispán) előadójaként is szerepeltek, és ezzel az egész vármegye tűzrendészeti fejlődésére közvetlen befolyásuk volt. Ezeken a helyeken a szövetségek a tűzrendészeti igazgatásban való közreműködésük folytán vagy vármegyei segélyben részesültek, vagy öszszes adminisztrációs kiadásaikra közpénzből kaptak fedezetet.

31 6. A tűzrendészeti felügyelet Már a MOTSZ megalakulásakor látták a tűzoltó-szakemberek, hogy a tűzrendészet ügyeibe feltétlenül be kell kapcsolni a hatóságokat is. A legjobbnak azt tartották, ha a tűzrendészetet az állam által megoldandó feladatok közé sorolják és megszervezik az állami tűzrendészeti felügyeletet. E cél elérése érdekében gróf Széchenyi Ödön, a MOTSZ elnöke, 1873 májusában emlékiratot nyújtott be a belügyminiszternek és a pénzügyminiszternek.

32 Az indítványra azonban még választ sem adtak. A tűzrendészeti felügyelői intézmény az ellenőrzés ügyét próbálta helyes mederbe terelni. Minél inkább beigazolódott, hogy a tűzrendészeti igazgatás speciális szakmai ügy, tehát tűzoltói szaktudást kíván, annál inkább csökkent a gyakorlatban a tűzrendészeti hatóságok önálló ténykedése és ezzel előtérbe került a tűzoltók hatósági téren való működése. Nyilvánvalóvá lett, hogy a tűzveszélyes állapotok gyökeres megszüntetése csak ott lehetséges, ahol a hatósági intézkedés a tűzoltói szaktudomány tételein alapul. Az ipari és gazdasági élet fejlődött, ez egyben a tűzveszélyességet is növelte. A növekvő tűzveszély mérséklése egyre magasabb felkészültséget és összehangoltabb hatósági tevékenységet igényelt, ezért egyre követelőbb igényként jelentkezett az állandó és szakszerű tűzrendészeti felügyelet megteremtése. Mivel ez elől a jogalkotó hatóságok sem zárkóztak el, több vármegye a szövetség kebelében, kezdetben kizárólag a tagtestületek működésének, fölszerelésének ellenőrzése céljából szervezett tűzrendészeti felügyelői intézményt, jogi alapokra fektetve rendszeresítette. Ezzel megadta annak a lehetőségét, hogy a hatóságok ellenőrzési kötelességét szakemberek, szakszerűen teljesítsék. Azonban a dualizmus időszakában hatósági jellegű szakfelügyelet csak néhány vármegyében volt rendszeresítve, teljes megoldására nem került sor.

33