Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918

7. A tűzrendészeti kiadások fedezése A hivatásos és kötelezett tűzoltóságok városi, községi intézmények voltak, ezért ezeknek a fenntartásáról mindig és kizárólag a város, község saját háztartásának keretében gondoskodott. Az önkéntes tűzoltóságok társadalmi jellegű szervezetek voltak és elsősorban a maguk bevételeire, te­hát a helyi társadalom áldozatkészségére voltak utalva, mert csak másod­sorban éspedig kisegítőén tarthattak számot városuk, községük részéről se­gélyezésre. A vármegyei szövetségek a tagtestületeikre kirótt tagsági díj ból tartot­ták fenn magukat, bár néhol a vármegyék adtak nekik segélyt. A tűzrendé­szeti felügyelet kiadásait vagy a szövetségek a maguk egyesületi bevételei­ből fedezték, vagy erre a célra a vármegyék külön járulékot vetettek ki a la­kosságukra. Az országos szövetség a tűzoltóságoktól tagsági díjat, az államtól pe­dig évente 11 ezer korona szubvenciót kapott. 34 ///. PÉCS TŰZVÉDELME A DUALIZMUS IDEJÉN Az eddigiekből is j ól érzékelhető, hogy Magyarországon kezdetben az önkéntes tűzoltóegyesületek megalakulását nem ösztönözték, hanem in­kább tiltották. Az ország polgári fejlődésének kiegyezés utáni felgyorsulása és a politikai légkör szabaddá válása azonban már megkövetelte a tűzvéde­lem fejlesztését is. Az önkéntes tűzoltóegyletek alakításának üteme jelentő­sen elmaradt az új lehetőségektől és követelményektől. Ezért a „független" magyar belügyminisztérium 1869-ben 3365 számon rendeletben írta elő, hogy minden helységben szervezzenek tűzőrséget, vagy alakítsanak ön­kéntes tűzoltóegyesületet, és tűzvész esetén a helység elöljárója személye­sen intézkedjen. A rendelet hatása azonban jelentősen elmaradhatott a vára­kozás mögött, ezért azt 1870-ben a belügyminisztérium 7345 szám alatt újra kiadta. Ennek a rendeletnek már Pécs és Győr városa is eleget tett. így Ma­gyarországon a pécsi tűzoltóegylet hatodikként, a győri pedig hetedikként 1870-ben alakult meg. 1. A pécsi torna- és tűzoltóegylet megalakulása és működése Az alakulást követő 18 év elteltével az alapítók a következőképpen em­lékeztek vissza 35 az egylet megalakulására: Madarász Manó 1870 nyarának

Next

/
Thumbnails
Contents