Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)
I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918
gok és a hatóságok közötti jogviszony a vizsgált időszakban egészében nem alakult ki. Bizonyos jogszokások azonban kialakultak és azok befolyásolták ennek a problémakörnek a szabályozását. A tűzoltók jogállásával kapcsolatban kormányrendelet 21 állapította meg már 1888-ban, hogy „.. . a szolgálatban lévő tűzoltók közhatósági személynek tekintendők ..." és hogy „. . . minden tűzoltó jogosult, szolgálatbanpedig köteles ebbeli minőségét kitüntető jelvényt viselni. . . "az ilyen jelvények viselését, nem tűzoltók részére pénzbüntetés terhe mellett megtiltották. A tűzoltóparancsnok jogállásávalkapcsolatban ugyanez a rendelet 22 kimondta, hogy a vész helyén a parancsnok intézkedési joggal bír és „. . . indokolt szükség esetén a magántulajdonba . . ." is beavatkozhat. A kormányrendelet szerint 23 a községi elöljáróságnak, városokban pedig a rendőrségnek minden tűzeset után nyomozati vizsgálatot kellett tartania a tűz okának kiderítése és esetleg előforduló bűncselekmény megtorlásának előkészítése céljából. Továbbá elrendelték, hogy az eljárásban a vezényletet teljesítő parancsnok mint szakértő működjön közre. Hasonló szerep várt a parancsnokra 24 a község tűzbiztonságának megvizsgálása és a tűzveszélyes állapotok megszüntetése végett évenként kétszer tartott „tűzrendőri vizsgálatinál is, mert a vizsgálatról felvett jegyzőkönyvet betekintés végett a parancsnoknak át kellett adni. A parancsnok szakértői jogkörét tovább növelte az, amikor miniszteri szinten elrendelték, 25 hogy acetiléngázt fejlesztő és ilyen készülékek előállításával foglalkozók telepengedélyezési eljárásához és a rendőri szemléhez a tűzoltóparancsnokot mindig meg kell hívni. Ennek a belügy- és kereskedelemügyi miniszteri jogszabálynak az analógiájára aztán szokássávált, minden olyan helyen, ahol tűzrendészeti felügyelői intézmény nem honosodott meg, az összes tűzveszélyes telep engedélyezési eljáráshoz a helyi tűzoltóparancsnokot meghívni. Á dualizmus időszakában bár bővült a tűzoltóparancsnokok szakértői szerepe, ennek ellenére az építési engedélyek kiadása előtt az építmények tűzbiztonságának értékelésénél és egyáltalán minden tűzrendészeti ügynél még nem jutott érvényre. 4. A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség (MOTSZ) A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség a magyar tűzoltóság 1870— 71-ben 26 megalakult központi, egyetemes jellegű szerve volt, amely fakultatív csatlakozás alapján, nagy részben magába foglalta Magyarország tűzoltóságait. Mint legmagasabb tűzrendészeti szakértő is szerepelt 1878-tól, amikor a belügyminiszter a törvényhatóságokhoz intézett rendeletében 27 köztudomásra hozta azt a tényt, hogy a szövetség a minisztérium szakközege. Másrészt e rendeletben utasította az alsófokú hatóságokat arra, hogy valahányszor tűzrendészeti ügyben szakvéleményre van szükségük, akkor az iránt az országos szövetséghez forduljanak. Ezt megismételte az 1888-ban kiadott kormányrendelet, 28 mely a tűzrendészeti szabályrendelet alkotásá-
