Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918

feladata volt, míg a mentő tevékenység a tűzoltóságoké. A hatóságokat a tevékenységükben a tűzoltók szaktudással támogatták, a tűzeseteknél működő tűzoltóknak pedig a hatóságok segédkeztek. 2. Tűzrendészeti hatóságok A magyar tűzrendészeti igazgatást teljesen beillesztették a közigazgatás rendszerébe. Tűzrendészeti hatóságok egy kivétellel ugyanazok voltak, mint a közrendészetiek. A kivétel az iparüzletek tűzrendészete tekintetében volt, mert azokra vonatkozó tűzrendészeti intézkedések megtételére az iparhatóságok voltak illetékesek.

17 A tűzrendészet jogszolgáltatási hatóságai csak a városokban voltak helyiek, a községekre nézve területiek voltak. Elsőfokú hatóság városokban a rendőrkapitány, községekben a járás élén álló főszolgabíró volt. A másodfokú hatósági feladatokat^, törvényhatósági városokban — így Pécsett is — a városi tanács, rendezett tanácsú városokban és községekben a vármegye első tisztviselője, az alispán látta el. Végső fokon pedig (felülvizsgálati jogkörben) a magyar királyi belügyminiszter járt el. Budapest — mint főváros — területén első fokon a kerületi elöljáróság, másodfokon a tanács, harmadfokon a belügyminiszter volt a tűzrendészeti joghatóság. Városokban a tűzrendészet helyi hatósági kezelése és a jogszolgáltatás egy kézbe, a rendőrség kezébe került.

18 3. A dualista Magyarországon működő tűzoltóságok A tűz eloltásának feladatára hivatott tűzoltóságok szervezetét tekintve három tipikus formáról tehetünk említést, mégpedig: 1. a díjazott (hivatásos), 2. az önkéntes és 3. a községi (köteles) tűzoltóságokról.

19 Hivatásos tűzoltóságot csak a városok tarthattak fenn, amely „szakszerű, díjazott volt és rendszeres vezénylet "alatt állt. Fenntartásának költségeiről a város saját háztartásának keretében gondoskodott. A hivatásos tűzoltóság városi intézmény volt, szervezeti és működési szabályzatát a városi hatóság állapította meg, az töltötte be a különféle állásokat. A hivatásos tűzoltók kötelességteljesítését fegyelmi és büntetőjogi felelősség is biztosította. Az önkéntes tűzoltóságok társadalmi jellegű egyesületként működtek. Egy-egy egyesület megalakításához legalább 25 alkalmas férfi volt szükséges, akik önmaguk által alkotott alapszabályok szerint szervezkedhettek. Az alapszabályokban az egyesületek állapították meg a tagság feltételeit, a tagok jogait és kötelességeit, valamint azokat az eszközöket és módokat, amelyek a fegyelmet és a kötelességteljesítést biztosították. Az önkéntes tűzoltóságok alapszabályai kormányhatósági megerősítést igényeltek és