Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918

1873-ban már 28 gőzgépet működtettek, és 1893-ban már generátor segítségével munkagépet hajtottak. Az elektromos meghajtás Zipernowsky—Déri— Bláthy nevéhez fűződő transzformátor feltalálásával gyorsan hódított. Majd 1900-ban a villamos áramot már nemcsak meghajtó erőként, hanem a gázvilágítás leváltásaként is fokozatosan használták. A vasipar és gépgyártás középüzemű vállalatai közül négy már 1900 előtt is működött. A Ruepprecht testvérek gépgyárában — ahol tűzoltófecskendőket is gyártottak —, a réz-, vas- és harangöntödében már 1897-ben lendítőkerekes körhagyósajtó, 1899-ben pedig kisméretű forgófejes eszterga volt a termelésbe állítva. A bőriparban 1899-ben megindult az üzem gépi átszervezése. A helyi malomipar a század utolsó évtizedeire gőzerőre rendezkedett be. A jelentős munkásállománnyal rendelkező söripar is áttért a gépesített gyártásra.

14 A tőkés ipar fejlődése, a gépesítettség mértéke, a munkások szakmai felkészültsége, létszámuk növekedése, az értékek halmozódása külön-külön is jelentős befolyást gyakoroltak a város tűzvédelmére. A DUALISTA MAGYARORSZÁG TŰZVÉDELMÉNEK IGAZGATÁSI RENDSZERE A dualista Magyarország gazdasági eszménye a termelés fokozása, terméktöbblet létrehozása volt. Ennek a célnak egyik eszközeként azt a szociális irányzatot jelölték meg, amely egyrészt a munka termelékenységének elősegítésére, másrészt a tŐKe és az élet védelmére törekedett. Azért látták szükségét a szervezett tűzvédelem kialakításának, hogy életek és értékek tűz elleni védelmét minél hatékonyabban tudják megvalósítani. Ennek a jelentős feladatnak a végrehajtását a tűzrendészet két nagy tényezőjére, egyrészt a közigazgatásra, másrészt a tűzoltóságokra bízták.

15 1. A tűzrendészet szervezete A tűzrendészetet ekkor a következő három fő részre tagolták:

16 1. megelőző, 2. mentő és 3. követő tevékenységre. Megelőzés alatt mindazokat a jogszabályokat és intézkedéseket értették, amelyeknek a tűzesetek megelőzése volt a célja. A mentő tűzrendészet feladata a keletkezett tűz mielőbbi sikeres és gyors eloltása volt, míg a követő tevékenység feladataként a tűzesetek tanulságainak levonását és a felelősökkel szembeni megtorlást határozták meg. Mindezeknek a megvalósítását a tűzrendészeti hatóságokra és a tűzoltói intézményekre bízták. A megelőző és követő rész a hatóságok