Tűzoltó Múzeum évkönyve 2. 1985 (Budapest, 1986)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - Dr. Szabó Károly: Pécs tűzvédelmének kialakulása és fejlődése a legrégebbi időktől az önkéntes tűzoltóság megalakulásáig

II. József rendeletében szinte mindenre kitért, ami a tűzvédelem érdekében fontos. Kiemelten foglalkozott a tűzoltáshoz elengedhetetlen víz biztosításával. Előírta, hogy:...,, Azért tehát az Igyekezet abba fundáltassák, hogy a házak számának tekintetéhez képest elegendő Kutak tsináltassanak a már készek pedig időrül időre szorgalmatosan tisztítássanak".. ,

61

. Pécs területén nemcsak a rendelet előírásai miatt hanem a tűzveszély következtében is állandóan növelték a közkutak számát és biztosították a meglévők gondos karbantartását. Az 1700-as évek végén kezdték el Pécsett nagyobb mértékben az utcák kövezését és több helyen a vízfolyás az utca közepén volt. A városban az utcákon vezetett víz komoly lehetőséget is adott nyáron, mert a legkisebb gát, akadály segítségével olyan mértékű duzzasztást lehetett elérni, amely biztosította a vödrök, sajtárok, bőrkupak' bemerítését. A felmert vizet közvetlenül a fecskendőkbe tölthették, vagy hordókba töltve szállíthatták a tűz színhelyére. A víz utcán vezetése azonban télen annál több gondot okozott. A kifolyt víz megfagyott és a jégpáncél megnehezítette, esetleg lehetetlenné tette a közlekedést. Ezért a jég felvágásáról és elszállításáról rendszeresen kellett gondoskodni. Ennek a feladatnak a végrehajtása a várost terhelte. A város területén nemcsak föld feletti, hanem föld alatti vízvezetékek és kanálisok is voltak, ezt igazolja egy 1792-es szolgabírói levél. A levél szerint ezek elhelyezkedése a vaskapun kívül volt.

62 Pusztító tűzvészek, járványok, háborúk mérhetetlen károkat és szenvedést okoztak Pécs város lakóinak. Azonban a tűzvészek, járványok és az ostromló hadak elleni védekezés összekovácsolta az embereket. Az egymásrautaltság kialakította és erősítette a közösségi szellemet, ösztönözött a kollektív tevékenységre. Ezzel magyarázható a nagy szenvedések és veszteségek ellenére kialakult folyamatos fejlődés. A fejlődés eredményeként egyre több olyan mesterember tevékenykedett a városban, akik a tűz oltáshoz szükséges eszközök készítésével, javításával, karbantartásával is foglalkoztak. A számlák tanulmányozása során találtuk meg azt amelyben 1805-től, Strablovszky Ferenc kádárnak 8 db vödörért, melyekben tűzvész idején vizet hordanak, a város számlájára kifizettek 57 forint 36 krajcárt.

63 A vízipuskák karbantartásáról is gondoskodott a város, mert 1806-1807 évre a vízipuskák gondviselőjének évi 8-8 forintot fizettek ki. Itt esett szó először vízipuskákról. A tűzoltáshoz szükséges bőrvedrek javítása, igazítása és kifoltozása címén (özv. Frankné) nyergesnének kifizettek 39 forint 30 krajcárt.

64 Pécsett 1810-től egymás után létesültek a következő gyárak: cukorgyár, gépgyár vasöntödével részvénytársulati alapon, gőzkeményítőgyár, furnírgyár, papírgyár-, mely már külföldre is szállított, póttrágyagyár, olajgyár, kalapgyár, stb.

65 Pécs területén 1820. március 27-én viharos erejű szél tombolt, amikor a budai külváros alsó részében tűz ütött ki.

66 A fergetegesen terjedő tűzzel szemben az emberek szinte tehetetlenek voltak. A lángok elleni küzdelemben az összefogás és a kétségbeesett elszántság sem segített. A tűz-