Tűzoltó Múzeum évkönyve 2. 1985 (Budapest, 1986)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - Dr. Szabó Károly: Pécs tűzvédelmének kialakulása és fejlődése a legrégebbi időktől az önkéntes tűzoltóság megalakulásáig

esettel kapcsolatban a Hazai és külföldi tudósítások-nak Pécsről a következő jelentést adták:

67 ,,. . . Március 27-én a déli harangszó alig halt el, midőn a harangok ismét kongani kezdtek. Nagy szél volt s a tüz rohamosan terjedt tovább. Hiába volt minden igyekezet: a nagy füst, a mindenfelől mindent égető láng, az utcák szűk volta, a házak sűrűsége lehetetlenné tette az oltást. A lakosság rémülten nézte a tűz kegyetlenségét, de inkább csak siránkozhatott, mint segíthetett, annyival is inkább, mert egyszerre húsz-huszonöt ház is hatalmas lánggal lobogott és egymástól alig távoleső utcákban, sokszor meg olyan messzire egymástól, hogy több emberrel megtörtént, hogy mialatt ők a más házának megszabadításán igyekeztek, azalatt a magukét minden ingóságukkal együtt elvesztették. Egy óra hosszat tartott a tűz, mely alatt egynek vigyázatlansága miatt száznyolc ház égett el, azonkívül majd annyi istálló, pajta és más egyéb épület, egy asszony életétől, sokan csendes nyugalmuktól, számtalanok pedig minden vagyonuktól megfosztattak. A segélyakció itt is nyomban megindult: Király József pécsi püspök ezer forintot és gabonát, a szeminárium elöljárói sokszáz kenyeret adományoztak a károsultaknak, a város pedig épületfát ígért a házak felépítéséhez." A tűz következtében kárt szenvedett 107 háztulajdonos és 27 lakó. A károsultak megsegítésére segélyakciót szerveztek, amely szép eredményt hozott, újra meg újra bizonyítva a város lakóinak jó kollektív szellemét, humanizmusát. A gyűjtésből származó pénzt és egyéb anyagot a károsultak között egyenlő arányban osztották szét. A város tölgyfákat döntetett le épületfának és szétosztotta. Ezen kívül szétosztottak még 542 300 db fazsindelyt, 10 326 lécet, 388 mérő meszet, 560 mérő lisztet és 667 icce bort is. Magyarországon és a világ különböző országaiban a mechanikusok, feltalálók, tudósok serege szolgálta a technikai haladást és a tűzvédelmi felszerelések korszerűsítését. A magyar feltalálók között elsőként említhető Szabó Pál, aki 1824ben kapott szabadalomlevelet gőzerejű fecskendőjének gyártására 5 évre. Háromszori tökéletesítés és a bécsi gyárosok gyártási szabadalma ellenére sem terjedt el. Ezzel szemben óriási előnyt élveztek az angol, amerikai és német feltalálók, országaik kedvezőbb ipari és gazdasági lehetőségei miatt. 68 Pécsett a városi kutak felügyeletét ellátó kútmester 1830-tól a város rendjére felügyelő kapitánynak volt alárendelve. A kutak és vízvezetékek ellenőrzéséről, állapotáról, a vízellátásról, visszaélésekről a kútmester kezdetben a kapitánynak, majd a városi kapitány helyettesének tett jelentést. 69 1827-ben Vancsa Sámuel kiskunfélegyházi asztalosmester kétcsövű vízipuskát készített, ami a vízipuskák továbbfejlesztett változata volt. A hazai sikerek egyik kiemelkedő eredményeként említhető a KőszeghyMártony-féle életmentő készülék. „Kraft (bécsi mechanikus), Kőszeghy-