Tűzoltó Múzeum évkönyve 2. 1985 (Budapest, 1986)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - Dr. Szabó Károly: Pécs tűzvédelmének kialakulása és fejlődése a legrégebbi időktől az önkéntes tűzoltóság megalakulásáig

1722-re vonatkozó telekvázlatán ez azért nem látható, mert ezeket a névtelen helyfoglalásokat nem foglalták írásba.) Az 1727 júliusában keletkezett tűzvész alkalmával az összezsúfolt, szalmával, zsúppal fedett házikók tetején pillanatokon belül végigfutott a tűz. A rekkenő nyári hőségben néhány óra alatt 35 ház vált a tűz martalékává. Hiába volt minden emberi erőfeszítés, hősies magatartás, hiába áldozta 6 polgár életét a tűz megfékezésére, óriási pusztítást vittek véghez a lángok. A tűz olyan pusztulást okozott az egyébként is szegény polgároknál, hogy a tűzesetet éhínség követte, a szó legszorosabb értelmében vett nincstelen károsultak körében. Valószínű, hogy az 1727-es tűzvésszel függ össze az az október 26ihatározat, amelynek eredményeként a szállítás megkönnyítése érdekében az É-i úgynevezett Kaposvári kaput kinyitották. Ennek az az előzménye, hogy még 1704-ben a Budai kaputól K-re fekvő 100 holdnyi területet (Ágoston -Felsőmalom-Zsolnay utcák által határolt területet) a tanács kivonta a földművelés alól és vásártérnek nevezte ki. Ez az intézkedés jelentette kezdetét annak, hogy a Budai elővárosból, a Külváros, majdan Gyárváros kialakult. Újabb tűzeset történt. 1727. október 19-én amikor Pozseganev György háza gyulladt meg. A tanács október 21-re tűzte ki a tárgyalást. ,, Nagyon érdekes mozzanatát mutatja a kárt szenvedett család életének az a vallomás, amely szerint a családtól különváltan élt a felnőtt fiú úgy, hogy kiköltözött az udvarra. A fiú a tűzeset előtti napon összeveszett az apjával, az anyai örökrész kiadásán. A veszekedés hallatán összefutó szomszédok előtt a fiú megfenyegette az apját, ezért amikor a ház leégett a gyanú a fiúra terelődött. (Sajnos nem maradt fenn adat arról, miként végződött a vizsgálat). A városi tisztújítógyűlésre 1728. január 21-én 10 pontból álló szabályrendeletet küldött a prefektus, amit a tanács elfogadott. A szabályrendelet 4 pontja tartalmazott tűzrendészettel kapcsolatos rendelkezést. 1. 3-as pont: „Tűzeseteket ezután jegyzőkönyvbe kell foglalni." 2. 6-os pont: ,,A városnak fallal körülvett területén a cél nélküli lövöldözéseket meg kell szüntetni." 3. 8-as pont: ,,A házakat újonnan meg kell vizsgálni, hogy nem tartózkodnak-e ott idegenek." 4. 10-es pont: ,,A kéményeket át kell vizsgálni, s ahol nincs kémény, vagy az rossz állapotban van, a háztulajdonosnak azt fel kell építenie." A város tűzvédelmi szervezetét 1733. tavaszán újjászervezték és újabb tűzoltófelszerelések beszerzéséről is gondoskodtak, valamint a következő intézkedéseket tették : 1. Lóvontatású kocsikra szerelt, vízzel feltöltött hordókat állandó készenlétben a tanács udvarára állították. 2. Fecskendőket, létrákat, csáklyákat szereztek be.