Tűzoltó Múzeum évkönyve 2. 1985 (Budapest, 1986)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - Dr. Szabó Károly: Pécs tűzvédelmének kialakulása és fejlődése a legrégebbi időktől az önkéntes tűzoltóság megalakulásáig

3. Gyorsaság fokozására díjat tűztek ki, a következők szerint; - aki elsőként ért a lajt vízzel a tűz színhelyére az 1 Ft 50 dénár, - aki másodikként ért a tűz színhelyére: 1 Ft, aki pedig harmadik lett az 75 dénár pénzjutalomban részesült. 4. Felújították az eddig kiadott tűzrendészeti rendelkezéseket, szabályokat. 5. Előírták a bírónak és a tanácsbelieknek, hogy tűzeseteknél kötelesek azonnal megjelenni, hogy a vész elhárításánál utasításokat adjanak, hogy szervezzék és irányítsák a tűz oltását, utasítsák a tűzoltására megjelent céhtagokat, a lakosságot. Mai terminológiával ők voltak a tűzoltás vezetői. Ezeket a komoly és alapos intézkedéseket nem csak a gyakori tűzesetek, hanem az egyre nagyobb mértékben növekvő veszélyhelyzet is indokolta. A város egyre nőtt, polgárai egyre gazdagabbak lettek, s a tűz veszélyének kitett értékek, a sok háborúskodást követő békés évek során gyorsan gyarapodtak. Mindjobban közüggyé vált a tűz elleni védekezés. A Szigeti előváros rohamosan fejlődött, főleg németnyelvűek lakták. A császári katonaság egy részét is itt szállásolták el. Az 1744. évi tűzvész méreteiben és az okozott anyagi kár mértékében is jóval felülmúlta az 1727. évi tűz pusztításait. A Szigeti városrészben állomásozó császári katonaság táborhelyének területén 1744. május 7-én egy katona, pipára akart gyújtani, ezért parazsat vitt a konyhából az istállóba. Vigyázatlansága miatt a lehulló parázs lángralobbantotta az alomszalmát és az istálló pillanatokon belül lángbaborult. Az erős szél a szalmafedeles házakból álló utcasorokon kergette végig a lángokat. A polgárság az oltásban segédkező katonasággal együtt küzdött a lángokkal szemben. Azonban a szél messzire hordta, az égő, parázsló zsarátnokokat, ettől újabb és újabb házak gyulladtak meg. A végeredmény, hogy 150 ház égett porrá. Egész Pécs y

5-e üszkös romokban hevert. Ekkor semmisült meg több - a török időszakot és az azt követő dúlásokat átvészelt - történelmi értékekkel bíró épület is. A gyakori tűzvészek ellen az anyagi eszközök hiánya miatt fennálló technikai elmaradottságot, a polgárság szervezettségével igyekeztek pótolni. A városi tanács 1750-ben közadakozást hirdetett, melynek eredménye 82 Ft. A befolyt összeget egy nagyobb fecskendő vásárlására fordították. Tűzvész pusztította el 1750-ben a Szent Ágoston templomot. Nem sokkal később újjáépítették. Maradtak fenn feljegyzések, utalványozási engedélyek 1752-ből. Az egyik ilyen utalványozási engedély 14 Ft-ról Kovács Gergely lakatosnak szólt, apróbb tűzoltóeszközök készítéséért. Minden szervezés és intézkedés ellenére tűz pusztított 1752-ben a belvárosban. A tűzvész következtében 76 ház égett le, a belváros '/

s-ad