Tűzoltó Múzeum évkönyve 2. 1985 (Budapest, 1986)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - Minárovics János: Tűzmegelőzéssel és tűzoltással kapcsolatos babonák

ják anyaszűzmeztelenül és miután azon ház az eredményes öntözés és felvigyázat folytán, melyben az előtte fekvő két épület részesült épen megmaradt, úgy a körüljáró nőnél, mint a többi népnél megerősítette azt a rögeszmét, hogy ezzel mentette meg azt. Ezen hiedelem pedig még elősegíttetett azon véletlen által, hogy múlt év szeptember 29-én ki nem puhatolt oknál fogva történt tűzesetnél egy leány a tűz szomszédságában lévő lakóházat szintén természetes mezében körülszaladta és a ház le nem égett." A leírásból kitűnik, hogy villámcsapás okozta a tüzet, ami azután 12 lakóházat hamvasztott el. Az újságíró meg is jegyezte: „hogy a villám által csak azon épület, melybe be csap ég el, ezen babonás hittől a jelen tűzeset eléggé kézzel foghatólag kijózanította az. együgyű népet."17 A villám okozta tűz nem oltásának a magyarázatát Gönczi Ferenc: „Göcsej s kapcsolatosan Hetes vidékének és népének összevontabb ismertetése" című művében találjuk. Ó a következőket írja : „A valkonyiak szerint a tüzes menykőt nem lehet megtalálni, mert az csak tűz, láng. Csak azt a házat hamvasztja el, a melybe beleütött. Az így támadt tűz Isten büntetéséből eredvén, csak azt az illetőt sújthatja, aki Isten haragját magára vonta, a kire - ennek következtében - „Isten rászánto." Ezen hiedelem következtében a házakat a legtöbb helyen nem is védik, fölöslegesnek tartják. Egyes helyeken azonban, nagyobb biztonság okáért, a mennykő által sújtott szomszédos ház zsúpjának alsó szélére, mely az égő ház felöl van, egész kenyeret szoktak helyezni. De csak olyan kenyér használhat vagyis óvhatja meg a házat a tűzveszélytől, melyet sütéskor legelőször vetettek a kemencébe s ez alkalommal az illető mutatóujjával a közepébe bökött, tartották a Zala megyei Babosdöbréte lakói. A valkonyaiak (Zala megye) pedig azt tartották, hogy a villámütés következtében égő házat csak aludttejjel lehet és csak keletkezésekor eloltani. Vízzel hiába is öntözik, az mit sem használ. Ha a tüzes mennykő fába üt, a tüzet földdel el lehet nyomni. 18 Olyan hiedelem is volt, hogy a villám okozta tüzet csak tejjel lehet eloltani, mert a víz még táplálja az ilyen tüzet.w Ez a babona megvolt Szabolcs megyében Eszláron

40 és a biharmegyei magyaroknál is.

41 Arad környékén is élt minden bizonnyal a villám okozta tüz tejjel történő oltásának babonája, mert az aradi önkéntes tűzoltók felvették e tévhit ellen a harcot. Az 1862-ben kiadott szolgálati szabályzatukban többek között ez szerepel: „Hogy a villám által támadt tüzet nem lehetne vízzel eloltani, az vakhit."

42 Visszatérve a házkerülés babonás szokásához a következő adatunk szerint 1879 november 8-án egy Ipolyságon támadt tűz alkalmával „hogy azt elfojtsa, a nép néhány leányt állíta a tűz köré, nem csak az évszakhoz, de általában véve feltűnően könnyű öltözetben" közölték a korabeli lapok.

41 Botpaládon (Szatmár megye) tűzvészkor amellett, hogy háromszor megkerülték a házat még egy hegyes fára húzott kenyeret is tűztek a házra, hogy a szél iránya megforduljon. Egy 1897-ben kelt leírás szerint Szőllős-Vég-Ardón az ottani kovács csűrje kigyulladt és a benne tárolt