Tűzoltó Múzeum évkönyve 2. 1985 (Budapest, 1986)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - Dr. Szabó Károly: Pécs tűzvédelmének kialakulása és fejlődése a legrégebbi időktől az önkéntes tűzoltóság megalakulásáig

Mártony Károly major hazánkfia útmutatásai alapján készítette el készülékét, melyet 1831-ben egy bizottság alapos próbának vetett alá. A bizottság megállapította azt is, hogy ezen készülék csekély módosítással minden tűzi veszélynél, kivált ha az Majlandban Aldini J. által felfödözött ó'rszerekkel összekapcsoltatik, célra rendeltethetik ... Ez volna a bizottság foganatja és méltán óhajtjuk, hogy ezen készüléknek divatba hozása Magyarországban annál is inkább megvalósíttassék, minthogy annak feltalálása egy hazánkfiától származott."

70 A királyi helytartótanács 1834-ben küldte szét és ajánlotta a megyéknek és városoknak, így Pécsnek is Aldini János lovag tanulmányát, a 10 lapos nyomtatott füzetet, melynek címe : „Közhasznú, könnyen érthető felvilágosítás a tűzvész lángjai elleni védekezésről." A tanulmány azon kívül, hogy leírja a láng elleni védekezés legcélszerűbb és leghatékonyabb módjait, érdekes és hasznos áttekintést ad az adott kor tűzvédelméről.

71 Aldini János tanulmányát, ha végigolvassuk, akkor képet alkothatunk Európa országainak tűzvédelméről és bepillantást nyerhetünk a kor törekvéseibe, amelyekkel a tűzvédelem tudományát igyekeztek gyarapítani. A feltalálók és újítók, törekvéseikkel az emberiséget szolgálták, ennek ellenére nagyon sok nehézséget kellett leküzdeniök. Sajnos az említett találmányoknak csak a híre jutott el Pécsre, a megvásárlásukra és alkalmazásukra nem került sor. Pécsre szinte katasztrofális veszélyt jelentett egy-egy nagyobb szárazság. Száraz esztendő volt 1836 és alig csurgott víz a kutakba. A városi csövekben vizet nem találtak, ezért utasítást adott a tanács a vízgyűjtő terület kibővítésére. Furthényi, városi kapitány, akinek feladata volt a város rendjére és vízellátására vigyázni, 1836-ban a tanácsnak írt jelentésében a következők szerint részletezte a szárazság okozta problémákat: A föld feletti víztárolókból a nagy szárazság miatt a víz kifogyott, a csatornákban több nem folyik és a fő forrásokban már 1,5 hüvelyknyire leapadt a víz. A jelentés után három helyen is keresték a vizet: Bálicsban a Kálvária hegy alatt és a Tettyén. A kutatások ideje alatt a molnár céh kérte a tanácstól a tettyei víz meghagyását, mert víz hiányában nem tudnak majd őrölni a katonaságnak, a városnak és környékének.

72 Az 1840-es években kezdték Pécsett először vízvezetékként a vascsöveket használni. Pl. az Ignác-kút cserép csővezetéke megrepedt, ezért helyette vascsövet fektettek 20 ölnyi hosszban, ami 40 darabból állt. A szakszerű vízvezetékfektetésre nagy gondot fordítottak. A kész - földbe fektetett - vezetékeket betakarás előtt képviselőkből választott bizottság szemlélte meg. Ha rossz volt, akkor kötelezték az építőt a hibák kijavítására. Ilyen esemény történt pl. az Ignác-kútnál. A vízvezetékek javítására a városi kapitány az 1840-es évektől pedig a városi mérnök tett javaslatot.

72 Ismét tűzvész pusztított a budai városrészben 1838-ban.

73 A pécsi