Tűzoltó Múzeum évkönyve 2. 1985 (Budapest, 1986)

IV. RÉSZ ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS ISMERTETÉSE - Minárovics János: A bonyhádi tűzoltó múzeum

valaki raita fogh tapasztaltatnyî, toties-quoties (annyiszor-ahányszor) százat fognak raita csapnyi."

1

" Kaposváron az 1775. évi tűzrendészeti szabályzat 12. pontja szerint vigyázni kell arra, hogy az emberek a lakásukon kívül, ahol tűzveszélyes anyagok vannak, ne dohányozzanak. A vétkes jobbágy 12 botot kap.

11 A harmadik üvegezett tárlóban szalma és favödrök, rocska, fa vízipuska látható. A középkorban a tüzek oltásánál eleinte csak vedreket, kupákat használtak. Már a XIV. században is alkottak a tűzoltásában résztvevők vederláncot a tűztől a vízforrásig. Egyik oldalon a vízzel teli vödröket adták tovább egymásnak és az első ember a vizet a tűzre öntötte. Később, amikor már fecskendőket is használtak, azok medencéjébe, vagy kádba töltötték. A másik oldalon az üres vedreket juttatták vissza a vízforráshoz, hogy megtöltve ismét a tűzhöz továbbítsák azokat. A vedreket szalmából (belül szurkozva) fából és fémből készítették. A bőrvedrek a XV. század folyamán kerültek általánosan alkalmazásra. Bernből ismeretes egy a XV. század végén készített metszet a vederrel történő oltásról. Ennek fényképét közöltük, mivel hazánkban is hasonlóan történt tűz esetén a beavatkozás, de sajnos hazai ábrázolás nem maradt fönn. A metszeten a vizet vedrekben viszik fel létrán az égő házra és onnét öntik a tűzre. A kimentett ingóságokat olyan helyre gyűjtik össze, ahol az elégésnek nincsenek kitéve. Leírások azonban maradtak fönn a vödrökkel történő oltásról, sőt olyat is találtak, amikor nem vízzel, hanem borral oltottak. A veszprémi várban 1653. március 28-án tűzvész tört ki. Octavián Leüchard a haditanács megbízásából kiküldött hadmérnök jelentése a haditanácsnak : ,,A tüzet az okozta, hogy a vár keleti oldalán egy vargamester házának kéményéből a szél egy szikrát a várba sodort és az a várbeli székesegyház tetejét meggyújtotta. Az égő templomtető rövidesen tűzbeborította a közelben álló három ház tetőzetét, majd a tűz további öt-hat házra terjedt ki. Rövidesen a vár összes háza lángokban állott. A házak zömében a kanonokok és a nemesurak házai voltak, de a várbeli szegény katonáknak is mintegy 50 háza tüzet fogott. A várbéli kút teljesen használhatatlan volt, így oltani nem lehetett. A régi püspöki kápolnában, amelyet akkoriban lőportárnak és a tüzes szerszámok raktárának használtak 44 q lőpor és nagymennyiségű tüzes szerszám volt. Az egyik kanonok felszólította a tűz oltásával bajlódó katonákat, hogy nyissák fel borospincéjét és hordják fel a bort a lőportár körül égő épületek oltására. Ezen felbuzdulva több más nemesúr és polgár is felajánlotta a pincéjében felhalmozott borát a tűz oltására. A katonák ennek megfelelően mintegy 2500 veder bort használtak fel tűzoltásra. így a lőporraktár megmenekült, de a kápolna feletti kamra, amelyben az öntőműhely volt, teljesen elégett és minden felszerelése megsemmisült. A várban dühöngő tűzvész lángjait és szikráit a szél levitte a vár keleti oldalán fekvő völgybe