Tűzoltó Múzeum évkönyve 2. 1985 (Budapest, 1986)

IV. RÉSZ ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS ISMERTETÉSE - Minárovics János: A bonyhádi tűzoltó múzeum

is, ahol 40 ház és majorság égeti le. Jelentős károk keletkeztek a vár védőműveiben is. Mind a rondella (melyben 3 ágyú volt), mind a kistoronymelletti lövegállások (melyekben 2-2 ágyú volt) megrongálódtak : minden ami fából volt rajtuk, teljesen elégett. (Eredetije a herzogenburgi apátság levéltárában.)

12 Tehát az oltás csak vedrekkel történt, még 1656-ban is, mert az örökös harcok miatt nem tellett drága tűzoltófelszerelésekre. A pusztító tűzvészekre dunaföldvári, szekszárdi és őcsényi példákat ismertetünk. Dunaföldváron 1771. április 29-én 67 szegény család házát emésztette meg a tüz a bíró jelentése szerint. Ez a tűz játszott közre abban, hogy végre a Helytartó Tanács által 1769-ben megküldött tűzrendészeti szabályokat -4 ís fél év elteltével - magyarra fordíttassák.u Szekszárdon is gyakorta pusztított a tűz. A Helytartó Tanács leirata szerint 1776-ban háromszor és augusztus 28-án negyedszer is tűznek lett áldozatja. A tűz 1788. június 12-én 32 házat pusztított el. A károsultak segélyezésére országos gyűjtést indítottak.

14 A várost 1794. augusztus 7-én a tűzvész majdnem teljesen elpusztította. Leégett 500 ház, köztük a megyeháza és az ősi templom.

|S Olyan óriási tűzvész pusztított 1825. május 25-én, hogy a kárt 186.568.Ft-ra becsülték,

lh (egy köböl - vidékenként és koronként változó kb. 62, 94, 125 1 nagyságú űrmérték, rendszerint faedény - kukorica ára 5,8 Ft volt). Nemcsak országos gyűjtés folyt, hanem a német örökös tartományokban is gyűjtöttek. Ennek a tűznek a hatására a vármegye bizottságot küldött ki. A bizottság 1826-ban beadott jelentése szerint helyesnek véli a II. József császár által kiadott tűzvédelmi szabályok alkalmazását, ha azokat a magyar nép géniuszához és szokásaihoz igazítják.

17 A Helytartó Tanács 1819. szeptember 14-én értesítette a vármegyét, hogy őcsényi tűzkárosultak számára 1818. november 1-től 1819. április végéig összegyűjtött összeget 2,25 Ft értékben - a közalkalmazottak szekszárdi fiókjánál átvehetik'« (akkoriban egy ház értéke 120-160 Ft volt). Az őcsényi tűzvész 1817. május 28-án történt és 4 óra leforgása alatt 210 ház lett a lángok martalékává. A lakosság élelme, ruházata mind elégett, csak a templom és a torony maradt meg. A tűz elől az árvíz miatt úgyszólván semmit sem tudtak megmenteni, mert amit a vízre mentettek, azok is elégtek. Barmaikat az árvíz által nem sújtott, magasabban fekvő tavaszi vetésekre hajtották, így a vetésük is odalett.

11

' A mérhetetlen kárral szembeni segély elenyésző. A vedrekkel sokszor nem lehetett a tüzet annyira megközelíteni, hogy a vizet eredményesen a tűz fészkére önthettek volna. A gyakorlatlan oltók nem is tudták oda önteni, ahová kellett volna. Ezért gondolkodtak olyan eszköz kialakításán, amivel a vizet messziről irányítva juttathatták a tűzre.