Tűzoltó Múzeum évkönyve 1. 1984 (Budapest, 1984)

Vissi Zsuzsanna: Esztergom város tűzrendészetének története

A tűzoltás technikájának további fejlődését megakasztotta a török uralom. Csak Esztergom 1683-as felszabadítása eredményeként - ha lassan és akadozva is - indult meg újra az élet. A Rákóczi-szabadságharc eseményei után szilárdult meg végleg a közigazgatás a városban, ettől kezdve kísérhetjük figyelemmel a tűzvédelmi intézkedéseket. Esztergom tűzvédelme a XVIII. században A város a XVIII. században még kicsiny volt, 1712-ben (a szabad királyi város területén) 157 házat írtak össze; ebből 6 volt kőház, a többi téglából, vályogból épült. Ugyanakkor 227 háztartást tartottak nyilván, tehát a házak zsúfoltak lehettek. A fejlődés viszonylag gyors volt, mert 1720-ban már 332 háztartást tüntetett fel az összeírás.

3 A központi kormányszervek szintén a XVIII. század elején foglalkoztak behatóbban a tűzvédelem kérdésével. A helytartótanács megalakításán működő közigazgatási-katonai-gazdasági bizottság javaslatai között szerepelt, hogy az új központi kormányhatóság dolgozzon ki irányelveket a tűzveszélyek meggátlására/' 1724-ben az uralkodó utasította a helytartótanácsot, hogy gondja legyen arra, hogy a tűzvészek megelőzésére a megyek és a városok részéről minden óvintézkedés megtörténjék.

0 A helytartótanács komolyabban csak az 1760-as évektől kezdett foglalkozni az üggyel. Esztergom város hozzá felküldött leltára alapján a város a következő tűzoltó eszközökkel rendelkezett: — 6 vízhordó szekér, kettő a piactéren, kettő a mai Kossuth Lajos utcán, kettő a külvárosban. Tartályaik állandóan telve vannak vízzel. — 6 db létra — 54 db bőrveder, ebből 28 a városházán, 6 a kapuőröknél, 20 az éjjeli strázsáknál a piactéren. — 10 db csáklya. — egy fecskendő tartozékaival együtt a városházán őriztetik/' A városok által őrzött tűzoltószerek elégtelen voltát mutatja, hogy a Magyar Kamara leiratot intézett a városi törvényhatóságokhoz: ,,A gyakori végzetes tűzesetek alkalmával több szabad királyi város, vagy azok többségének egy része hamuvá lett, . . . polgáraik pedig súlyos szegénységbe estek, a megkárosodott városok szegényeinek megsegítésére" alakítsanak szövetséget a Baaden-Durlach-i rendtartás mintájára.' A