Tűzoltó Múzeum évkönyve 1. 1984 (Budapest, 1984)
Vissi Zsuzsanna: Esztergom város tűzrendészetének története
biztosítótársaságok (Feuer-Assecuratio, Incendialis assecuratio) nálunk csak a polgári korszak küszöbén alakultak meg. A helytartótanács átszervezésekor, 1783-ban a rendészeti osztály (Departamentum politiae in génère et civitatum) vette át a tűzrendészeti szabályok végrehajtásának ellenőrzését, és ugyancsak a rendészeti osztály előterjesztése alapján indított gyűjtést a tűzkárosultak számára. 8 A segélyek részint a helyi lakosság egyénenként összeadott fillérjeiből gyűltek össze. A XVIII. század végén, a XIX. század első felében gyakran találkoztunk a tűz- és árvízkárosultak részére gyűjtő felhívásokkal a törvényhatóságok irataiban; egy-egy kárt szenvedett helység lakosai az ország túlsó feléből is gyakran kaptak adományokat, így bármely falu vagy város számíthatott arra, hogy hasonló esetben számára is gyűjtenek majd. A helytartótanács 1769-es leiratában meghatározta, hogy a lakosság számától függően milyen tűzoltószerckkel kell egy helységnek rendelkezem: - lásd a mellékelt táblázatot. Esztergom város 1777-ben a következő leltárt küldte fel a helytartótanácsnak : Tűz ellen való eszközöknek specificattoja nagy lajtorja kisebb lajtorja csáklya Vörösháznál 1 1 1 Fekete Sasnál 1 1 — Valter úrnál 1 — — Buda utcán lajtoknál — 1 — Sissay úrnál 1 — 1 Flórián péknél 1 1 1 Zejchler Ferencnél — 2 1 plébánián 1 — I Huray Jánosnál — 1 — Szentgály Istványnál —• 1 1 Vladár Mártonynál — 1 — Szantay Ferencnél — 1 — Külső Vachteroknál — 22 (őröknél) Város Majorjában — 2 — Summa 6 14 8