Tűzoltó Múzeum évkönyve 1. 1984 (Budapest, 1984)

Tarján Rezső: Várostüzek a XIX. század első felében

..Kárvallottak'' (feszt

y Árpád fest/m'-n\e t&Kj-ből), „Geschädigten" (Gemälde von Árpád Feszty, aus dem Jahre 1SS7.). „Szalonta, ápril. 21. 1847. Kedves Petőfim! Hol találhatnék keblet, melyben érzéseim oly rokonérzést gerjeszthetnének, mint a Tiedben; mely felsírna a nép ínségen - és amivel az alamizsnázó gazdagok nem, - részvétkönnyével hintené fájdalmának égő tüzét. A mezőváros, melyben bölcsőm rengett, romokban hever. Szombaton, április 17-én déli tizenkettő-egy óra közt épen hivatalban valánk. Megkondul a vészharang, szerteszét futunk. Egyetlen rossz fecskendőnket néhányan megragadjuk, mert a lovakat várni már késő volt, de mit is ér ez a nádas, amellett sűrűn és rendetlenül épített házak közt oly irtóztató szélben, milyen akkor is dühöngött. Visszafutok s már előttem is a tűz. A városház teljesen lángban van, körülvéve a leomlott égő náddal s nincs egy lélek körülötte, de minek is, a védés lehetetlen. Rémülten futok lakomra, mely cserépfedelű ugyan, de azért nem biztos, mert látok cserepes épületeket lángbaborulni. Végső szobámból egy másikba hordom bútoraimat, hol azok semmivel sem valának nagyobb bátorságban, de pincém már tele a szomszédok holmijával, oda nem hordhatom. Már a templom, velem csaknem szemközt, ég, körülöttem nádas épületek. Hátul harmadik