Vajk Éva szerk.: Mesélő Harisnyák, Kiállítási katalógus (Textilmúzeum Alapítvány, Budapest, 2005)
Winter Rozál: A kezdetek
cotton-gépi selyem, és „műselyem" harisnyák viselete a testszín különböző barnás-vöröses árnyalataiban. A hosszú estélyi ruhákhoz alkalmi viseletként visszatért a kézi hímzéssel, gyöngyözéssel díszített harisnyák divatja. Újraéledt az excentrikus mintázatok (kígyó a boka körül, egy fekete macska a rüsztön) megjelenése mellett a hagyományos virágmotívumok alkalmazása is. A különböző társasági eseményeken szívesen viselték a gépi mintázással készített sportos, kockás hossz- vagy keresztcsíkos, különböző vastagságú fonalakból, változatos színekben készült harisnyákat. Az 1950-es évek nagy újdonsága volt a szembiztos finomharisnya, amelyen, mint a nevében is benne van, a síkhurkolt harisnyákkal ellentétben a szemek nem tudtak „lefutni", ezért a mindennapi viseletben igen népszerűek lettek. Az 1960-as évek nagy sikere volt a miniszoknya divatjának esztétikus ruhadarabjaként a harisnyatartó viselését nem igénylő finomharisnyanadrág. A világszerte hódító aerobik hozta vissza a leggings és a lábszármelegítő termékek divatját. Egyre népszerűbbek lettek a csíkos, és a vidám élénk színekben gyártott csipkemintás, csipkerátéttel és fodros gumiszegéllyel készült zoknik és térdzoknik. Az 1970-es években újra népszerű lett elsősorban hódítási céllal a harisnyatartó viselete. Ez megteremtette a fényes és a rugalmas elasztánfonalakból, különleges mintázattal, csipkeranddal készült harisnyák keresletét. Újra divatba jött a neccharisnya és a nyomással, rávarrt masnikkal és egyéb módon díszített térdharisnya. Az 1980-as évek nagy sikere volt a sportzoknik megjelenése. Divatba jöttek a mintás, alkalmi viseletre pedig a szupervékony elasztántartalmú és selyemfényű fonalakból készült harisnyanadrágok. Az évtized végére megszületett a combfix termékek családjának slágere, a csipkeszegélyen lévő szilikonrétegek segítségével harisnyatartó nélkül hordható „hold up" harisnya. A XXI. század első éveire a divattrendek gyors és rugalmas követésének már nincs műszaki korlátja, a harisnyaválaszték kínálatát az „amit a tisztelt vevő kíván" szemlélet határozza meg. of cotton and machine silk or rayon silk became universal. With formal, long evening dresses the fashion of stockings decorated with embroidery and pearls returned. Besides eccentric patterns (snake around the ankles or black cats on the instep) traditional floral motives reappeared. At different social events, machine-patterned, casual, chequered, lengthwise or cross-striped stockings of various colours were favoured. The great novelty of the 1950s were fine, ladderproof stockings, the ladders of which were not running, unlike fully fashioned stockings, and became very popular in everyday life. The great success of the 1960s and the vogue of miniskirts were pantyhoses, which you could wear without garters. World-conquering aerobic brought back the fashion of leggings and other leg-warming products. Striped and bright-coloured socks with lace patterns, lace applications and ruffled elastic welts became more and more popular. In the 1970s, with the aim of being more winsome, wearing garters became fashionable again. This created the demand for stockings made of glossy and elastic Elastane fibres with special patterns and lacy welts. Net stockings and half hoses decorated with printing, sewn-on bows, etc. came into vogue again. The great success of the 1980s was sports socks. Patterned, and super-thin Elastane pantyhoses for formal occasions became fashionable. By the end of the decade the hit of the thighhigh stockings was born: garter less "hold-ups" with silicon lace top. By the first years of the 21 st century there are no technical limits to following fashion trends quickly and flexibly, the supply of stockings is only determined by "whatever the customer wants."
