Méri Edina szerk.: Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (XI) 2003 (Budapest, 2003)

Domonkos Ottó: Egy csehországi formakészítő központ, Dvúr Králové – Königinhof

Domonkos Ottó Egy csehországi formakészítő központ, Dvûr Králové - Königinhof Josef ylk mester emlékére A magyarországi kékfestés kutatása során több mestertől hallottam, hogy műhelyük mintakincsének gyarapítására a csehországi Dvûr Králové-ból rendeltek mintafákat. A Dvür Králové-i Josef Vlk mestert emlegették, aki rendelésre az újonnan beállított Perrotine-gépük számára a kívánt formákat szállította. A megküldött rajz vagy textildarab alapján Vlk mester raportra tervezte, egészítette ki a küldött mintát, az 1930-as években. A pápai Kluge műhely levelezőkönyvében (Copierbuch) pedig a Vorarlberg tartományban levő Hard helység Johann Schwärtzler mesteréhez küldött megrendelés másolatát leltem meg, de a visszaérkezett pauszlevonatot és az árajánlatot is, az 1920 előtti időből. Ugyanitt Rudolf Mudrak neutitscheini (Mähren - Morvaország) és Vinzenz Marek liebenthali (Böhmen - Csehország)) formakészítők nevével is találkoztam. A pápai Kékfestő Múzeum 1962-es megnyitása után a Textilipari Kutató Intézet igazgatójának megértő támogatásával kerülhetett sor 1965-ben csehországi utazásomra. A Kutatóintézet a Dvûr Králové-i TIBA gyárral vette fel a kapcsolatot, és hivatalos kiküldetéssel, - „anyaggyűjtés a Kékfestő Múzeum számára" -, volt segítségemre a gyár, jelezte érkezésemet Vlk mesternek és a Národni Technické Múzeum igazgatóságának. November 1-3. között volt lehetőségem a tényleges munkára. A Národni Technické Múzeum 1936-ban jött létre egy nagyobb textilipari kiállítás hatására. 1941-ben az intézmény igazgatója, Marius Stadler, készített jelentést a múzeum gyűjteményeiről, kiállításairól. Ebben a textilnyomás egyiptomi emlékeiről, a technikai fejlődés menetéről kiváló tematikus bemutató készült, amelyet természetesen az idők változásával, az anyag gyarapodásával bővítettek. A kézi nyomástól a hengernyomáson át a filmsablonok alkalmazásáig adott átfogó képet az általam 1965-ben megismert kiállítás (Stadler 1941). A múzeum gyűjteményében található az egykori festő- és mángorlócéh szabályzatának hiteles másolata, a textilnyomó és formakészítő egyesület néhány fontos dokumentuma, amelyekről reprodukciókat, felvételeket készíthettem. Ez nagyban hozzásegített a formakészítő régió megismeréséhez. A textilmúzeummal 1957-ben kapcsolata volt az óbudai pamutkikészítő gyárnak. Veber Zoltán mérnök, mintatervező közel száz darab mintalenyomatot