Vajk Éva szerk.: Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (X) 2000 (Budapest, 2000)

Tóth György: A gyűszű

J. Endter német 16.század John Theo de Bry 7 német 1528-1598 Johan Casper Rumpe német 17.század Pouner német 18.század Hautsch német 18.század J. F. Eber német 19. század-1980 J. F. Gabler német 1825-1963 W.Lotthammer német 1850-1945 Soergel und Stollmeyer német 1863-1969 H. Greif német 19. század-1966 Dinant holland 15.század Tournai holland 16.század Geraerdt van Slagenborch holland 16. század vége Baptista van Regemorter holland 17.század Marichger Petersdocher holland 17.század Jan Claess Schot holland 17-18. század J. Schwarz osztrák 19.század Charles Shipman amerikai 19. század eleje Simons Brothers & Co. amerikai 19. század eleje Stern Brothers & Co. amerikai 19-20. század Ketcham & McDoughall Co. amerikai 19-20. század A gyűszű terminológiája Mivel olyan apróságról van szó, melyről még a szakiskolákban se esik szó, vagy csak elhangzik a név, így az a fogalomkör se alakult ki, mely az egyes részleteket tisztázná. így az egységes értelmezés szempontjából nagyon fontos egy alkalmas fogalomkör rögzítése. A 9. képen láthatók az egyes részletek az elnevezésekkel. A kupola kialakítása sok tekintet­ben stílusirányzatokat határoz meg, de funkcionális szerepe is van. A már említett lyukas gyű­szű például egyáltalában nem rendelkezik kupolával, illetve léteznek olyan gyűszűk is, melyek fórt vagy lyukasztott kupolával (részleges kupola) rendelkeznek. Formáját tekintve a kupola ál­talában domború, egyes esetekben lapos, de lehet homorú is. A gyűszű palástja általában egy zárt lemez forgástest, de mint például a kínai állítható gyűrű-gyűszűk esetében, a palást lehet felnyitott is. A gyűszű felületének a kupola felé eső szakasza érdes, pontozott kell legyen, mivel a kupola felülete is az. Maga a pontozás pontszerű benyomás, befúrás, négyzetes benyomás, vagy egyéb felületérdesítő rovátkolás lehet. A pontozás elnevezést gyűjtőfogalomként kell kezeljük. Gyűjtők számára az alapvető azonosítási jellemző a méret lehet. Célszerűnek tűnik a gyű­szű átmérőjének és magassági méreteinek rögzítése, mert az abszolút adatok, de főleg a mére­tek aránya jól mutatja az egyes korok, stílusuk és területi irányzatok jellemzőit. (Dokumentá­láshoz a méreteket az alábbi sorrendben javasoljuk feltüntetni: kupolaátmérő-külső aljaátmé­rő-peremátmérő/magasság kupola aljáig-teljes magasság/belső átmérő peremnél.) Célszerű egy szakszerű dokumentáláshoz a darab súlyát is megadni, bár ez az antik darabok esetében a súlyvesztés miatt csak fenntartásokkal kezelhető.

Next

/
Thumbnails
Contents