Vajk Éva szerk.: Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (X) 2000 (Budapest, 2000)
Tóth György: A gyűszű
15. Ezüstgyűszűk, 19. század-20. század első harmada. Perem nélküli, jelzett, 1850 (ctg. 4545), szalagmintás bordűrrel, pontozott karneolkupolával, 1860 körül (ctg. 4190), kétrészes technológiával készült, a palástra spirálban felhajtott ezüstsodronnyal, kézi pontozású kupolával, 1870 körül (ctg. 4544) öntött, a palástban levéí- és virágminták, a kupola közepén jelzett, 1880 körül (ctg. 444), kézi felhúzással készített, a bordűrben egymásba kapcsolódó körívekből álló mintázattal, 1890 körül (ctg. 4429), a kupola acélsodrony-rács betéttel készült, palástja cizellált, 1890 körül (ctg. 4541), birminghami fémjelzéssel, James Swann (1837-1922) munkája, 1922 előtt (ctg. 4540), ezüst és üveg kombináció, a teljes belső felület üveggel bélelt és üvegkupolában végződik, 1900 körül (ctg. 4579), acélbetét kupolás, kétrészes technológiával készült, német, 1910 körül (ctg. 4543), acélsodrony-rács kupola betéttel, jelzett, 1890 körül (ctg. 4542) sebbet alkotni anyagban, formában, konstrukcióban. Az ötleteknek nincs határa, és az egyén ezt nagyon értékeli. Megjelennek a tűzzománc- és rekeszzománc-díszítésű gyűszűk, illetve az ily módon díszített gyűszűtartók. A tűzzománc-díszítésű gyűszűk Kelet-Európában, Oroszországban, arab országokban, és a Távol-Keleten készültek, keleties hangulatot idézve, nem egy esetben miniatűr portréval. Nagyon ritkák és értékük mesés. Ez viszont az a század is, melyben a varrógép megjelenik. Bevezetésével a használati gyűszű háttérbe szorul, de a díszgyűszűk soha nem látott változatokban kerülnek forgalomba ; A 19. századi viktoriánus gyűszűk királynőt dicsérő feliratai nem mindig alkalmiak voltak. így indult, de megszokottá, általánossá vált, így azok néha a munkagyűszűkre is rákerültek. A század mintáival is ez a helyzet. A bordűr díszítése sem feltétlenül a nemesebb anyagok (arany, ezüst) használatához kötődik, azok általánossá válnak a sárgaréz gyűszűkön is, sőt később az alumíniumon is. A díszítés szempontjából a díszgyűszűk érdekesebbek. Itt minden kor ízlésvilága és díszítési technikája megtalálható, és csak ez a téma külön könyvet érdemelne. A gyűszűk díszítésének, formai kialakításának sokszínűsége miatt az itt leírtak csak érzékeltetni próbálták azt a lehetetlen feladatot, mely a terület aprólékos feltárását jelentené. Esetleg egyszer valaki ezt, csak erre koncentrálva, egy élet munkájával a háta mögött megteszi. (15. kép)
