Vajk Éva szerk.: Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (X) 2000 (Budapest, 2000)

Tóth György: A gyűszű

11. Gyűszűkészítő műhely, Regensburg, 1698 (3) Az előtérben látható a kiinduló anyag, a rézlemez már szalag formájában, melyből kerek korongokat vágtak ki, és azt süllyesztékbe kalapálták a korai öntési eljárásoknál utólagosan véséssel vagy fúrással végezték. Az eljárások elvben ugyan lehetővé tették volna a készreöntést, de a technológia és az alkalmazott segédanyagok (homok, viasz) minőségi problémái miatt a gyakorlatban kivitelezhetetlen volt. Később, a 20. században a korszerű gyűszűgyártáshoz újra alkalmazzák a viaszvesztéses eljárást, de korszerűsített formában, precíziós öntés elnevezéssel. Ezzel már lehetséges volt a készreöntés. 1809-ben Eckardt feltalálta a centrifugális öntést, mely lehetővé tette, hogy belső mag nélkül is lehetett önteni. A folyékony fémet gyorsan forgó formába öntötték, és a fém így töltötte ki belülről a formát. A réz öntésével sok probléma volt. A holland születésű John Lofting oldotta meg a rézöntés technikai problémáit, és amikor 1688-ban Angliába költözött, vitte magával az ismeretet és 1693-ban szabadalmaztatta eljárását. Az öntött gyűszűk azonban továbbra is háttérbe szorultak. Különleges gyártóeszközöket igényeltek és anyagigényük még a fejlődő gyártóeszközök ellenére is nagy volt. A lemezmegmunkálás alkalmazásához alapvetően a lemezre volt szükség. Ez főleg a nemesfémeknél állt rendelkezésre, mert aranyból és ezüstből egyszerű módon tudtak lemezt készíteni. Az arany és az ezüst nagyfokú hidegalakíthatóságát, nyújthatóságát korán felismerték. A legegyszerűbb eljárás az arany lemezzé kalapálása után a lemez további felhúzásos alakítása, mely egyfajta mélyítési eljárás volt. A felhúzás során a lemezpogácsát a gyűszű leendő kupolájánál kalapálni kezdték, ezáltal itt az anyag megnyúlt. Az anyagban keletkező belső feszültségek kezdték a kupolát kialakítani. Ezt követően a palást formakialakítása következett, mely annyiban tért el 12. Pontozás készítése pergetőfuróval, Nürnberg, 14. század. Miniatúra, Nürnberg Városi Könyvtár (4) v I