Vajk Éva szerk.: Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (X) 2000 (Budapest, 2000)
Elekfy Péter: Lee-rendszerű kötőgép restaurálása
Elekfy Péter LEE-RENDSZERŰ KÖTŐGÉP RESTAURÁLÁSA A kötőgépet az angol William Lee találta fel 1589-ben, célja a harisnyakötés gépesítése volt. Lee találmánya a horgastű, valamint az ezen történő szemképzés volt. Az eredeti gép közel 100 éven keresztül csak minimális változtatásokon ment át. A hullámosító tolóka szerepét a bütykös henger vette át. Sem formája, sem felépítése nem változott. Ezt jól bizonyítják a fényképek. A gép Cocron (Kokron) József 1889-ben Hódmezővásárhelyen alapított műhelyébe került beszerzésre 1895 és 1907 között. Sem a készítés, sem az üzembeállítás idejére nem találtam pontos dátumot. A gépen csak a készítőjének neve és a készítés helye szerepel. Némi támpontot csak a szétszerelés közben kaptam, ugyanis minden javítás időpontját és a munkát végző nevét a lengők belső oldalára felírták. A lengők javítása vagy cseréje nagy szakértelmet kívánt, hiszen a kötés minősége ezen múlott. Az első javításra utaló feljegyzés az 1907. évből való. Mivel ebben az évben csak három alkalommal javították (I. hó, VII. hó, IX. hó), valószínű, hogy 1906-ban került az üzembe. Mindhárom alkalommal a gépmester Nagy I. volt. Az 1908. évben 14 alkalommal hibásodott meg a gép, ekkor a gépmester Bíró János volt. Az 1909. évben csak két javítás történt, ezután a javítások feljegyzése megszűnt. Az utolsó feljegyzés 1984-ben történt, ekkor került a gép a múzeumba. A felújítási munkát Albert Sándor végezte. Igen rossz állapotban volt a gép, sok alkatrész 1. A kötőgép restaurálás előtt hiányzott róla - lábítók, kötelek - (1. kép). Ezeket pótolták és ekkor került sor a tartókeret statikai megerősítésére is. 2001-ben kaptam a feladatot, hogy végezzem el a Textilmúzeum tulajdonában lévő Lee-rendszerű kötőgép teljes restaurálását. A munka megkezdése előtt legfontosabb feladatom az volt, hogy minden rendelkezésre álló információt megtudjak a gép szerkezeti felépítéséről és működési elvéről. Vajk Éva, a Textilmúzeum igazgatója ismertetett meg Lázár Károly textilmérnökkel, aki tudományos kutatást folytatott a Lee által szabadalmaztatott kötőgépekről, ezek felépítéséről, valamint európai, illetve magyarországi elterjedéséről. Feldolgozta a hódmezővásárhelyi Kokron cég megalakulását és történetét a mai időkig. Ezért megkértem Lázár Károly urat, legyen segítségemre és vállalja el, hogy szakértőként részt vesz a restaurálásban. Az általa rendelkezésemre bocsátott dokumentáció segítségével, valamint az eredeti gép tanulmányozása során megismertem a gép szerkezeti I elemeit, ezek funkcióit, működésük lényegét,