Oszetzky Gábor: Textilipari Múzeum Évkönyve 7. 1990 (Budapest, 1990)

Oszetzky Gábor: A régi Peru és textiltechnikai

nyaik háborús sérüléseket, kultikus rituálék, vagy sebészeti beavatkozások nyomait őrzik; ezt ma már nehéz eldönteni. A cavernák szomszédságában egy másik temetkezési rendszer is előkerült, melynek Tello a necropolis nevet adta. Az itt eltemetetteket különféle méretű, derékszögű gödrökben helyezték el, fonott kosárba ültetve, lemeztelenítve, többrétegű múmia-batyuba csomagolva őket Ezeken a halottakon semmiféle sérülés nyoma nem látszik. Az elliunytak mellett értékes szövetek ékszerek láncok a test felnyitásához szükséges - kést helyettesítő - aranylemezek kerültek elhelyezésre. A cavernáknál talált 55, s a necropolisnál feltárt 429 ( !) múmia-batyu környezetében előkerült nemegyszer évek munkáját igénylő textíliák elemzése számításokra készteti az érdeklődőt A textilek átlagban 8 lánc-, és 8 vetülékfonalat tartalmaznak centiméterenként A feltárt múmiák között a jelentősebbek nem kevesebb, mint 30 finoman szőtt palástba és köpenybe voltak burkolva, persze előfordultak egyszerűbbek is. A 290-es számú múmiát pl. csak 8 pamutszövetből készült palástba temették amelyek Összesen 306 négyzetmétert tettek ki. Ezenkívül további 5 igen gondos készítésű köpeny, ékszerekkel és tollakkal díszítve található az elhunyt mellett Ha a munka időigényességét nem is tekintjük s csali a felhasznált pamutfonal mennyiségére próbálunk következtetni, kiderül, hogy a két leletegyüttesnél, átlagolva a talált textíliákban megtestesült pamutfonal mennyiséget annak hossza több, mint 250 000 km. Hyén mennyiségű pamutfonal megszövésére, egyáltalán a gyapot megtermesztésére - ismerve a vidék éghajlati sajátosságait - öntözőberendezésekre volt szükség. (Ezt egyébként számos régészeti következtetés is megerősíti.) A szőr előfordulása a déli partvidék Chavin-Paracasi kultúrterületén az i. e. 1200 körül kezdődik Vászonkötésű pamutszöveteken mint díszítő hímzés jelenik meg, hogy aztán egyre nagyobb területen hódítson tért. A nyersanyag maga adott, a vidéken domesztikálódott láma és alpaka, valamint a szabadon élő vicuna dúsan növő, hosszú szálú szőre ma is talán a legjobb minőségű a világon (10. kép). E haszonállatok tartása évezredekkel korábbi, a szövést jóval megelőző korokból fennmaradt vicunabőrök a ruházkodás „ősemberi" színvonalára utalnak. A pamut de különösen a szőrök feldolgozása fonáshoz, majd szövéshez történő előkészítése előzetes munkálatokat igényelt Ismereteink szerint a bontás, a zsírtalanítás, a fésülés - párhuzamosítás - a társadalmi munkamegosztás jegyében zajlott; a család valamennyi tagja, de különösen a fiatalok végezték ezeket a munkálatokat. Különös jelentőséget kap a fonalak színezése, festése ebben a technológiai sorban ; a régi perui textíliák élénk színeikkel tűnnek ki, minden vidék más-más jegyekkel bír, a felhasznált alapanyag, illetve a rendelkezésre álló színezékek tekintetében. Ma már biztosan tudjuk, hogy a Dél-Amerikában is használatos szövéstechnika hatott Európa textilkultúrájára. A függőleges szövőszerszám és a gödrös-lábítós szövőszék között kellett léteznie a deréköves szövés i eljárásnak, amely a Csendesóceán térségéből származik s vagy indiai, vagy kínai közvetítéssel jutott el hozzánk.