Oszetzky Gábor szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 6. 1987 (Budapest, 1987)

Mártha Endre: A hazai gyapottermesztés története

MARTHA ENDRE A hazai gyapottermesztés története Bevezetés Az 1947-54 években folytatott hazai gyapottermelésről* kialakult - mind a szűkebb szakmai, mind a széles körű társadalmi - megítélés meglehetősen szélsőséges. A ma is hallható vélemények között a helyesléstől az elítélésig, a néhány keserves évre való visszaemlékezésig minden megtalálható. Az a felkérés, amely ennek a néhány évnek rövid összefoglalásával megtisztelt, egy abban hívő, aktív résztvevőre hárít olyan feladatot, hogy személyes elfogultságát félretéve, tárgyilagos képet adjon a történtekről. Negyven év távlatából semmiképpen nem lehet a történetírás igényességével visszatekinteni a történtekre. Nem könnyű sem rekonstruálni, sem a mai szemmel nézve minden vonatkozásban megérteni az akkori gazdasági-politikai hátteret és az elhatározások indítékait. A magyar gazdaságtörténet az eredmények mellett, útkeresések, kudarcok sorozatát mutatja. A jövőbe vetett bizalom jele, hogy ezeket feltárjuk és emléküket megőrizzük. Bármilyen nézőpontból és érzelemmel tekintünk vissza erre a néhány esztendőre, nem vitatható tény marad: a mintegy kétszáz évre visszavezethető hazai gyapottermelés legnagyobb szabású kísérlete volt, amely - az eredményekkel és az eredménytelenséggel együtt - elválaszthatatlan része a mezőgazdaság és a textiliparunk történetének. A pamut egy mezőgazdasági termelési folyamat eredménye, melyet a textilipar dolgoz fel végtermékké. A termelés a mezőgazdaság feladata, amely a kockázat nagyobb részének viselője. Ezért elengedhetetlen, hogy a témával kapcsolatban, amennyire ez szükséges, ezt a területet is érintsem. Meggyőződésem azonban, hogy a pamut minőségének, feldolgozhatóságának megítéléséhez nem tud értőn hozzáállni az, aki nem ismeri a növényt, amely a pamutot adja és nincs tisztában azokkal a feltételekkel és körülményekkel, amelyek annak minőségét, használati értékét már a termelés során meghatározzák. Igyekszem anyagomat - ahol erre mód van - dokumentált tényekre építeni. A gyapottermelés gazdasági háttere és feltételei A pamut a világ minden más szálasanyagát pótolni képes, legolcsóbb textilipari alapanyaga, amely az emberiség 90%-nak ruházkodási és egyéb textilszükségletét fedezi. Szerepe ezért az államok gazdasági életében kiemelkedő jelentőségű. A pamut, a „fehér arany" sorsa és története mindenkor számos szállal kapcsoló* a gyapot szót mezőgazdasági, a pamutot textilipari vonatkozásokban használom.