Oszetzky Gábor szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 6. 1987 (Budapest, 1987)
Dr. Kerényi István: A magyar selyemipar a századfordulón
DR. KERÉNYI ISTVÁN a műszaki tudomány kandidátusa Magyar Selyemipari Vállalat A magyar selyemipar a századfordulón - orosz szemmel A Textilipari Múzeum anyagának rendezése közben a magyar selyemipar történetének feltárása szempontjából rendkívül értékes forrásmunkára bukkantunk. A Moszkvai Mezőgazdasági Társaság Selyemtenyésztési Bizottságának megbízásából 1903-ban több hónapos tanulmányúton járt hazánkban N. N. KUKIN, gépészmérnök, a Selyem tenyésztési Bizottság tagja, hogy áttekintse a magyarországi selyemipar és a selyemtermelés helyzetét. Kiküldetéséről 1906-ban Moszkvában kiadott, nyomtatásban is megjelent részletes jelentésben számolt be.* Amint ebből a jelentésből megtudjuk, a tanulmányutat alapos előkészítő munka előzte meg. Kukin a tanulmány bevezetőjében név szerint köszöni meg a munkájához nyújtott segítséget elsősorban a Selyemtenyésztési Felügyelőség vezetőjének, Bezerédj Pálnak, továbbá a Szekszárdi Selyemtenyésztési Állomás igazgatójának, Soltészi úrnak és Wasmer bárónak, selyemtenyésztési főfelügyelőnek. A továbbiakban N. N. Kukin jelentésének főbb megállapításai alapján mutatjuk be a magyarországi selyemtenyésztés kialakulását és helyzetét a XIX. század utolsó évtizedeiben, illetve a századforduló éveiben. Kukin a következőket állapította meg: A magyar selyemhernyó-tenyésztés kezdetét a XVIII. század elejére lehet tenni. A XIX. század első felében a selyemtenyésztés jelentős méreteket öltött. Az abban az időben Magyarországon előállított selyem Európában a legjobbak egyikének számított. A selyemhernyó járványos betegségei az 1860-as években elvették a selyemhernyótenyésztéssel foglalkozó lakosság kedvét. Ilyen módon az 1870. évben a mezőgazdaságnak ezt az ágazatát a Magyar Királyság határain belül, majdnem teljesen megszűntnek tekinthetjük és kevés remény maradt annak újbóli megjelenésére. A valóságban azonban éppen az ellenkezője történt. Megjelent egy ember, aki igen jól felismerte, milyen előnyöket nyújthat az ország lakosságának a selyemhernyótenyésztés, olyan országban, amelyben a lakosság főbb foglalkozása a mezőgazdaság. Ez az ember egész energiáját - sem erőt, sem eszközöket nem kímélve - felhasználta a selyemhernyótenyésztés felemelésére és virágzására a neki annyira drága hazában. Amint a későbbiekben látni fogjuk, fáradozásait siker koronázta. Ez az ember Bezerédj Pál volt, aki a mai napig is az általa annyira szeretett dolog élén áll és - függetlenül tiszteletre méltó korától - el nem lankadó energiával viszi azt előbbre. Bezerédj Pál előzetesen tanulmányozta a selyemhernyótenyésztést Görzben, és a kormány segítségével létrehozta a Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium Országos Selyemtenyésztési Felügyelőségét. * Otcset po komangyirovk... gylja izucsényija selkovodsztva i selkovoj promüslennoszty v vengrii. Moszkva 1906.
