Oszetzky Gábor: Textilipari Múzeum Évkönyve 5. 1983 (Budapest, 1983)

tartoztak. Ezt egész természetesnek tartották, hiszen az osztrák császárság és a magyar királyság a Habsburgok uralkodása révén egyesült. E központtól csak késve szakadtak el önálló céhet alakítva a pozsonyiak 1764-ben. Céhüket eleve főcéhnek szervezték, hatáskörét a különválás előkészítése során pontosan körvonalazták, megnevezve azon helységeket, ahol beszervezhetik majd a mestereket. így alakult ki vonzáskörzetük az egész Dunántúlra és Pozsony, Nyitra, Trencsén megyék területére. Fontos volt még a bányavárosok központjában alakult besztercebányai fcstőcéh. A festőcéhek származási táblázata jól mutatja, hogy a mesterek számának fokozatos gyarapodásával hogyan szakadtak le a kisebb vonzáskörzettel rendelkező céhek, alakultak városi hatáskörűek. Az Alföld déli területeinek mesterei pedig több iparágat egyesítő vegyes céhet alakítottak a 19. század elején. A soproniak csak magisztrátusi kötelezés után váltak ki a pozsonyi céhből 1839-ben, 10-15 helység mestereit magukkal ragadva, szigetet alkotva a pozsonyi főcéh felügyeleti területén belül. A budai és pesti festők önállósodása már 1813-ban csorbította az anyacéh hatáskörét. Ha e főcéhek és leszármazottaik vonzáskörzeteinek egyesített térképére tekintünk, akkor látjuk csak igazán, hogy milyen jelentős hálózatot építettek ki két évszázad alatt az ország területén.

8 Felmerül a kérdés, hogyan szaporodtak el ily mértékben a festők? Részben a főcéhek városait környező falvakból, továbbá a mesterek gyermekeiből. Rendkívül jelentős azonban a külföldről bevándorolt legények és mesterek megtelepedése már a 17—18. század folyamán. A vallásüldözések elől ide menekültek protestáns osztrák, cseh és morva mesterek a 17. század első felében. A török kiűzése után pedig az országgyűlés 1724-ben törvényben mondta ki, hogy kívánatos az ország területére hívni mesterembereket, mert abban nagy hiány van az újjáéledő vidékeken. A szervezett telepítés elsősorban a német nyelvterületekről történt, így azután az ország egyes városaiban jelentős német iparosréteg alakult ki. így érthető, hogy a mesterség szaknyelve a magyar településeken is 90 százalékban német.