Bakayné Perjés Judit - Fülöpné Mozolik Mária szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 4. 1981(Budapest, 1981)

Tanulmányok - Dr. Endrei Walter: A Textilipari céhek harca az innovációk ellen

ban. Ä tilalmakhoz nem csatlakozó országok /pl. Anglia, az olasz városállamok/ piaci versenye kényszeritette végül térdre az "ördögfesték" ellenzőit. /15/. A szalagszövőgép esete dokumentálja legjobban, hogyan győzte le az ellenállást egyetlen ország liberális magatartása. A találmánynak vannak előzményei - ha nem is a legendás Danzigi A. Molertól ered, akinek az archivumokban nyoma sem maradt - igy Frankfurtban 1583-ban egy "rollen und mulwerck" használatát engedélyezik, amely 20 vagy több paszományos munkáját pótolja. /Alighanem zsinórverőgépről van szó és a tanács megelégedett azzal, hogy lármás volta miatt 8 Gulden illetéket rójon ki./ /16/. W. D. van Sonnevelt 1604-ben Leydenben adta be kérelmét és a következő évben meg is kapta szalagszövő malmára a németalföldi szabadalmat. A leydeni tanács a szalagszövő céh tiltakozásai ellenére 1617-ben a gép használatát közhasznú és,keskeny árura korlátozva engedélyezi, bár a következő évben a céhesek elérik, hogy a városon kivül ne lehessen felállitani. A szabadalmat megkerülik és a malom elterjed, mire a holland hatóságok megtiltják kivitelét /1623/. Ez csak ideig-óráig sikerül, mert az olcsó holland áru elárasztja a piacot. Angliában már 1616-ban feltűnnek a szalagszövő malmok, melyeken "egy ember többet termel, mint amennyire hét angol képes és igy az ő olcsó árujuk eladása koldussá teszi az angol kézműveseket." A bevezetést ekkor a londoni céh megtiltatta, de 1621-ben már 12 és 24 vetélővel járó gépek ellen hadakoznak, melyek "are the destruction of many poor". A század második felében lezajló géprombolásoknál előfordul, hogy egy-egy házban 10 gépet is találnak a garázdálkodók. Ekkor már katonaságot kell kivezényelni ellenük. /17/. Egy sor tilalom és géprombolás mutatja, mikor hol tűnik fel a kicsempészett gép vagy másolata /1663 London, 1664 Nürnberg, Antwerpen, Gent, Bruxelles, 1665, 1681, 1719 német császári tilalom, 1676 Hamburg, 1677 Strassburg, Párizs stb.y /18/. Szó sem lehet ekkor már az iparilag fejlettebb államokban egységes céhekről. A londoni szalagszövők 1675-ben rámutatnak, hogy csak az "engin loom" /szövőgép/ tud megbirkózni a holland és francia áru versenyével, a kis szövők - akik már 13 és 5 éve is összetörték e gépeket - saját "single loom"-jaikon /szövőszék/ 1/3-1/4 annyit termelnek csak. Ha a malmot betiltják, eldugott helyeken üzemeltetik majd őket. A gondolatmenet ezzel a logikus következtetéssel zárul: "...amiért a szalagszövők panaszkodnak ... más irigy emberek nehezményezhetnék a vízimalmok, fürészmalmok és más hasznos találmányok létezését..." /19/. Mig Frankfurtban a paszományos céh kijelenti, hogy nem zavarja őket egyik mestertársuk által felállított szalagszövőgép /1665/, Augsburgban még a XVIII. században is folyik a vita a gép használatbavétele körül /1719-25/ és a levéltári