Bakayné Perjés Judit - Fülöpné Mozolik Mária szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 4. 1981(Budapest, 1981)

Tanulmányok - Dr. Endrei Walter: A Textilipari céhek harca az innovációk ellen

minták szerint a két áru alig tért el egymástól minőségileg; viszont 78 rőf "Mühlarbeit" 2 Forintba került, "Augsburger Arbeit" 2.30-2,45 Ft-os áron volt csak előállítható. /20/. A baseli tanács megtalálja a békés kompromisszum módját. Itt 1665-70 között vezették be a 14-16 szalagot szövő malomtipust, ami azonnal kihívta a céh élénk tiltakozását. A tanács érett megfontolás után ugy döntött, hogy a helyi szükségletek ellátását továbbra is a céh biztositsa, az export a gyárosokat illeti meg. Kimutatták, hogy a vidéki bedolgozók munkanélküliségét megszünteti a fellendülő exportüzlet növekvő fonaligénye. A céhesek rovására hozott határozat arra kötelezte a vállalkozókat, hogy exportvámot fizessenek és mestervizsgát tenni kényszerüljenek, - amivel a céh kedvében akartak járni. /21/. A céhen belüli meghasonlás egy másik példáját a Liege-i posztósok /drapiers/ nyújtják, amikor a XVI. században tökéletesített szövőszékek átvétele merült fel. A várható beruházás meghaladta a szegényebbek erőit és a bevezetést leszavazták, mert féltek, hogy a kereskedő céh vállalkozóitól függőségbe kerülhetnek. /22/. A fentiekhez hasonlóan, de évszázadokon át kisérte az angol céhek üldözése a bolyhozógép /gig mill/ bevezetését. Ez állitólag már 1435 előtt létezett /23/ és IV. majd VI. Edward tilalmaira való hivatkozással a XVII. században annak fémbevonatú bolyhozóhengere ellen folyik a harc. /24/. Régen elhaltak az angol céhek, amikor 1794-ben Gloucestershireben még peticiót nyújtanak be ellene az 1551. évi törvényre való hivatkozással. Mint ismeretes, William Leet is a londoni kötőcéh kényszeritette arra, hogy harisnyakötőgépét Franciaországban terjessze el, ahol IV. Henrik jóindulatú támogatására számithatott. /25/. Kevésbé köztudott, de annál jellemzőbb, hogy 1684-tájt a nagy épitész, Christopher Wren tökéletesítette ezt a gépet, mégpedig olymódon, hogy 7 vagy 9 pár harisnyát lehetett egyidejűleg kötni rajta. 400 fe-ot kért érte a londoni céhtől, de nem tudták összeadni, amellett féltek, hogy üzletüket tönkreteszi. Az esetet leiró emlékirat szerint Wren oly nemeslelkünek bizonyult, hogy "szemük előtt darabokra törte a gépet". /26/. Az ipari forradalmat az indienne-divat szülte. E nyomott pamutszövet ellen a lenvászon- és selyem céhek tiltakozása nyomán Franciaországban 1686-1716 közt több mint 30 rendeletet hoztak, valamennyiük rendeltetése a karton gyártásának és viselésének tilalma volt. Ezekben bizonyos céhek - igy a takácsok, selyemszövők esküdtjei-jogot nyertek arra is, hogy behatoljanak a lakásokba és elkobozzák az ott talált indienne-nel kárpitozott bútorokat, függönyt és más ilyen lakástextiliát. /27/ Enyhébb formában ez játszódott le egy sor másik államban,