Bakayné Perjés Judit - Fülöpné Mozolik Mária szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 4. 1981(Budapest, 1981)
Tanulmányok - Dr. Endrei Walter: A Textilipari céhek harca az innovációk ellen
Dr. Endrei Walter a történelem-tudományok doktora A TEXTILIPARI CÉHEK HARCA AZ INNOVÁCIÓK ELLEN X Az ipari forradalom idején kialakult sommás itélet illusztrálásának hatnának az alábbi gondolatmenetek, ha egyszerűen sorra venném a tárgyalt korszak céheinek egy-egy találmány elutasításában bizonyitható szerepét. Ha azonban ugy vizsgáljuk a magatartást, hogy sohasem volt és nem is lesz olyan találmány, amely valakinek az érdekét ne sértené, megváltozik attitűdünk is. Akkor arra szűkül elemzésünk: hol, mikor és miért helyezkedtek szembe a céhek a kétségkívül fejlődés szolgálatában álló innovációkkal. Mindenekelőtt szögezzük le, mi képezte objektive a céhek létjogosultságát: tagjaik és ezzel ambivalens kölcsönhatásban a vásárló érdekeinek védelme. Védték ugyanis árszabással, minőségellenőrzéssel mindkettőjüket egymás ellen, de a piacot zavaró külső hatások ellen is, és itt lép szinre a feltaláló vagy az idegenből behurcolt uj termék vagy gyártási eljárás. A.Franklin a századfordulón lakonikusan Így foglalja össze ezt a jelenséget /1/: "Minden városi közösség előirásai szabályozták a termelési folyamatot és semmi sem módosíthatta a jelzett módszereket. Szinte áthághatatlan sorompó állta útját minden tökéletesítésnek, de ez egyben biztosítékot jelentett minden, az áru minőségével kapcsolatos csalással szemben." Azonban van egy fenti érdekkel - gyakran szándékosan - összekevert szempont is: a céh tagjainak foglalkoztatottsága. A munkaerőt megtakarító találmányban nem a ludditák vélték felfedezni elsőként a társadalom ellenségét. A középkor óta számtalanszor hivatkoztak erre a veszélyre; talán Montesquieu véleménye hat itt jellemzően, aki egy évezreddel a vizimalom európai elterjedése után a L'esprit des lois-ban igy fogalmazza meg kételyeit /2/: azok a gépek, amelyek egyszerűsítik a gyártást, vagyis csökkentik a munkások számát, ártalmasak. És ha a vízimalmok nem működnének már mindenütt, nem tartanám őket olyan hasznosaknak, mint a közfelfogás; mert végtelenül sok munkáskezet tettek tétlenné, megakadályoztak sok embert a viz hasznosításában, megrontották sok föld termékenységét..." A céhek retrográd jellegét mai gazdaságtörténészeink is köntörfalazás nélkül állapítják meg és elsősorban a termék, ill. piaci szerkezet megőrzésére iráx / A Prato-ban a Francesco Datini Gazdaságtörténeti Intézet 19 81 májusában lezajlott konferenciáján tartott előadás bővitett szövege.
